Out Elágazás

A whole new era!

2018. augusztus 12. - Zero_L

 aladin2.jpg

Pár hónap leforgása alatt kívül-belül teljes átalakuláson esett át a klub. Mostantól valami olyan jön, amit eddig még biztos nem láttunk…

Nehéz az Arsenal lehetőségeiről beszélni, akár rövid akár hosszú távon, hogy ne vennénk figyelembe a klub feje felé megérkezett fekete fellegeket. A szezon rajtja előtt pár nappal jött a brékingnyúz, hogy Kroenke többségi tulajdonosi státuszát megelégelve, felvásárolja az Arsenal maradék részvényeit és ezzel egy személyben a klub mindenható urává avanzsál.

Az optimista jóslat ezek után maximum az lehet, hogy mostantól nem malacperselyként tekintenek az Arsenalra, hanem a megtermelt profitot (és az eddig felhalmozott tartalékot) az elmúlt évekhez hasonlóan vissza lehet forgatni a keretbe. Természetesen a nyilatkozatokban, már cáfolták, hogy a 100%os részesedéshez felvett több mint 500 millió fontos banki hitelt ráterhelnék a klubra, de Usmanov is állandóan azt hangoztatta, hogy soha sem fogja eladni a részvényeit, főleg nem az amerikainak, aztán láss csodát mégis megtörtént. Szóval, mint minden nyilatkozatnál most is azt tudom mondani: „Hiszem, ha látom”.

stanos.jpg

STANOS

Viszont, ha rosszra fordulnak a dolgok, akkor az igen nagyot fog ütni, a lehető legrosszabb időszakban. A Premier League-ben évek óta tartó kiélezett harcban komoly lemaradásunk lesz és ez konkrét vegetációban jelentkezik majd meg a top6 legeslegalján. Ebben az esetben kíváncsi leszek a kinti szurkolók meddig fogják ezt szó nélkül hagyni (itt most nem a transzparenssel végig vonulunk a fő utcán féle megmozdulásokra gondolok), illetve egyáltalán lesz-e erejük, hatalmuk ahhoz, hogy a klub értékeit kizsákmányoló tulajt elüldözzenek. A „nem lesz BL/kupa/eredmények, ezért csökken a klub értéke és nem lesz más választása a tulajnak, mint invesztálni” illúzióját már most felejtse el mindenki. Rengeteg példa van sportvilágban arra, hogy bőven elég, ha az adott liga értéke rohamosan növekszik (ez az angol bajnokságnál adott), ezért automatikusan növekedni fog az adott klub/franchise bevétele és így az értéke is, legyen az akármennyire eredménytelen a pályán. Természetesen a sikerekkel a növekedés felgyorsítható, mértéke növelhető, de ez messze nem lineárisan mutatkozik meg. A tengerentúli major sportágakban (ahonnan tulajunk is jött) elég sok ilyen példát lehet találni.

Kroenke eddigi cselekedeteiből meg pontosan arra lehet következtetni, hogy azért a plusz (hasamraütök) 1,5szeres értéknövekedésért nem fog a saját pénzéből évi x tíz-húsz milliót beáldozni. Az NFL-es csapatának új Los Angeles-i stadionjának beruházási költségei már így is majdnem a duplájára nőttek, komolyan meglepődnék, ha az elkövetkezendő években ne venne ki jó pár milliót, hogy fizetni tudja a rezsit.

 

Bár a kilátások nem túl rózsásak, az biztos, hogy erre az idényre még nagyon minimális kihatása van Stanos eljövetelének. A keret már nem fog változni, legalábbis januárig.

arsenal18-19.jpg

Az átigazolási szezon végeztével a keret maradt orr nehéz, sajnos a belső védőposztot nagyon nem sikerült megerősíteni. Ez azért egy komoly kritika a vezetőségre nézve, ami igen súlyosan visszaüthet már az első két bajnokin.

Kapus poszttal kapcsolatban az előszezont látva sem lettünk okosabbak. Leno és Cech szinte fej-fej mellett lehetnek a rangsorban, talán a német mellett szól, hogy jobban, magabiztosabban bánik a labdával, ami láthatóan a támadásépítéseink egyik alapja lesz, viszont a cseh már ismeri a PL-t és nem biztos, hogy rögtön a két rangadón szerencsés dolog beállítani az újoncot. Érdekes lesz nézni, hogy meglesz-e a szokásos külön bajnoki és külön kupa kapusunk vagy esetleg aktuális forma fog dönteni.

Az elég egyértelmű, hogy idén is a védelem lesz a csapat leggyengébb láncszeme. Bizakodhatunk, hogy a rendszer, meg a normális középpályás védekezés majd kevesebb kapott gólhoz vezet, ettől még az egyéni hibák Damoklész kardjaként fog fejünk felett lógni egész évben. Engem leginkább az aggaszt, hogy szinte nincs olyan belső védőnk, aki jól bánna a labdával. Ennek a hiánya már a felkészülési meccseken is látszott, komoly gondot okozott a támadásépítés, labdakihozatal az egészpályás letámadás ellen. Holding és Mavropanos viszont elég labda biztosak, így a terv adott, őket kell felépíteni a következő idényekre. Ilyen szempontból engem nem zavart Chambers kölcsönadása. A probléma ott van, hogy min 5-6 hónapig a két kezdő belső védőnk Sokratis és Mustafi lesz. Calum fejlődésének nagyon is sokat fog jelenti a folyamatos PL szereplés, ezt nálunk nem kapta volna meg, viszont a kupa keretben meg csak a két fiataltól vette volna el a perceket. Rövidtávon ez a kölcsönadás lehet nem volt túl okos lépés, de a következő évekre még kamatoztathatunk belőle, ha máshogy nem is Chambers árát feltudja vinni a szereplése és végre nem két marék szottyiért adnánk el a padunkról valakit.

A középpálya kimondottan pofásan nézni ki, véleményem szerint kellően mély és minőségi is. Az előszezon legnagyobb meglepetésére is ebben az egységben találjuk, a francia tini Guendouzi személyében. Nem láttam egyszer sem játszani, így tényleg semmi elvárásom nem volt vele kapcsolatban, mégis ahhoz képest, hogy tavaly csak a francia másodosztályban szerepelt, 19 éves kora ellenére kifejezetten érett és nagyon kiegyensúlyozott teljesítményt hozott. Természetesen előszezont egyik csapat sem veszi véresen komolyan, de Matteo annyit biztosan bizonyított, hogy a B csapatban Maitland-Niles és Elneny társaságában vagy éppen helyettük rendszeresen szerepeljen a szezon során. Mellette még a tavalyi évben az U23-as keretbe berobbanó saját nevelésű Emile Smith-Rowe volt az aki teljesítményével komoly perceket fog követelni magának a kupameccseken.

Még mindig nem lehetünk biztosak Emery hogyan fogja felállítani a középpályáját és a támadó hármast, de én személy szerint hasonló rendszerben játszatnám a csapatot (annyi változtatással, hogy Torreira mindig kezdene, Xhaka kárára):

Támadósorban szerintem inkább Lacazette-nek középen lenne a helye, birkózzon csak ő a védőkkel, ebben a szerepkörben nem érzem erősnek Aubameyangot. Bár tavaly tavasszal kiderült, a gaboni és a francia tudnak együtt egyszerre játszani, azért kevés komolyan vehető meccsünk volt, szóval az igazi tesztre, erre a szezonban fog sor kerülni. Sokan vártak minőségi szélső igazolást, de ennek elmaradását én nem tartom hatalmas hibának, inkább Nelsonból(ha hosszabbít) és Iwobiból kellene többet kisajtolni. Egyébként is, amíg a védelmünk ennyire gyenge nevekből áll, ne akarjuk az eddig is orr nehéz keretet, támadósorban erősíteni.

Elvárások, kilátások

Őszintén megvallva az előszezon meccsek kicsit visszavetették az új érába vetett optimizmusomat. Leginkább a Chelsea elleni meccsen ütközött ez ki, ahol a két héttel később munkába álló Sarri, játékosaival simán lefocizott minket. Az előszezon meccseken nagyon látszott, hogy a játékosok még csak ugatják azt a rendszert, filozófiát, amit Emery megkövetel tőlük. A játékunk a legtöbb esetben (főleg akkor, mikor az ellenfél komolyan vehető nevekből állt) körülményes és lassú volt. Félreértés ne essék, látszódott a fejlődés májushoz képest, csak én egy kicsivel nagyobb mértékűre számítottam.

A bajnokságban rögtön a címvédőt fogadjuk és bár lehet nem lesz 100%-os a City, erejüket jól mutatja, hogy a Community Shield meccsen nagyon lesimázták a pár héttel korábban minket oktató Sarri csapatot. Szerencsére, a futball nem matematika így nem mindig érvényes az a>b,b>c, a>>c elmélet. Ezen a meccsen a hazai pálya ellenére az esélytelenek nyugalmával készülhetünk, de egy tavalyihoz hasonló meccskép, azért komolyan megcsapolná Emery jelenleg hatalmas bizalmi tőkéjét.

Rövid távon a játék képe kevésbé lesz fontos. Az új rendszer elsajátításához idő kell, rengeteg idő, nem egy hét vagy hónap alatt fog bekövetkezni. Ha a két rangadót megúsznánk, egy vereséggel az most egy elég jó jel lenne a továbbiakra nézve. Bár a Chelsea tényleg lejátszott minket a pályáról Dublinban, azért azt tegyük hozzá, hogy a Guendouzi, Smith-Rowe, Elneny középpálya nem éppen az a baszó kategória (még… J ). Én azért titkon reménykedem, hogy a két rangadóból kettő vagy annál több pontot szerzünk. Bárhogy is álljunk két forduló után, az azt követő nyolc bajnokit be kell húzni, ha tényezők szeretnénk maradni a top4-ért folyó harcban. Döcögő játékkal, szerencsével, bárhogy, de masszív pontokat kell szerezni ebből a periódusból. Utazniuk sem kell sokat a játékosainknak, hisz az első 14 meccsből csak 3-at nem játszunk Londonban. Az Európa Liga csoportbeosztást, és ligakupa sorsolást még nem tudjuk, de nagyon remélem Emery felismeri a B csapatban rejlő potenciált és tavalyhoz hasonlóan őket láthatjuk majd minden egyes kupameccsen.

Hosszabb távon a komoly előrelépés az, ami elengedhetetlen, és ennek alapjául nem a tavalyi szezont kell venni, mert az minden téren vállalhatatlan volt. Az én elvárásom az, hogy februárra tényleg összeálljon a csapat és már játékban is érezhető különbség legyen a mostanihoz képest. Úgy vélem ez a keret van olyan erős, hogy legalább egy kupát és/vagy a top4 megszerzése ne legyen földtől elrugaszkodott wishful thinking. Ha ez nem következik be, akkor számomra komoly csalódás lesz az idény. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Emeryt ki kellene rúgni, mert a szezon lefolyása azért sok mindent átírhat.

Sajnos a szezon első fele nem fog semmi másból állni, mint vakon bízni, hogy a mindenre aprólékosan odafigyelő, munkamániás edző képes lesz a játékosokkal megértetni, a mindennapi kemény edzés, videózás a végén meghozza a gyümölcsét.

Szóval, az idény mottója: melózni, melózni és melózni.

comments powered by Disqus