Out Elágazás

Farkasokat fogadó

2018. november 11. - Zero_L

Bajnokságban most jön négy nehéz meccsünk, azaz itt van a november, itt van újra…

Sporting elleni EL meccsről nincs sok értelme beszélni, keveset mutattunk, ellenfelünk még kevesebbet, így ez is elég volt a biztos továbbjutáshoz. Azt a szomorú tanulságot viszont le lehet vonni, hogy a B csapattal sokáig nem fogunk jutni ebben a sorozatban. Ha el akarjuk hódítani az első nemzetközi trófeánkat 25 év után, akkor sajnos a gálakezdőt kell játszatni majd az egyenes kieséses szakaszban.

Múlt heti Liverpool ellen rangadóról meg már nem igen lehet újat mondani. Peet goal.com-os elemzése elég részletesen összefoglalja a mérkőzést. Olvassa el, aki még nem tette. Én még annyival egészíteném ki, hogy a lesre állításokban iszonyatosan kiütközött a két védelem közötti különbség. Míg a liverpooli hátsó négyes egy egységként mozogva többször megakadályozta a védők mögé bejátszott labdáinkat, addig a mi védelmünket többször átjátszották, elég csak van Dijk hatalmas ziccerére gondolni. Nem volt véletlen a 7/1es les mutató sem. Ebben a tekintetben tavaszra mindenféleképpen fejlődnie kell a csapatnak, mert ezt nem lehet csak a két belső védő teljesítményére kenni, sokszor a szélső védőink azok, akik beragadnak.

Emery megmutatta, hogy pár hónap alatt képesek vagyunk felvenni a harcot egy nálunk sokkal előrébb tartó csapattal szemben is. Most novemberben azt kell bizonyítani, hogy ez nem csak egy egyszeri eset volt. A bajnokságban először az újonc farkasokat fogadjuk, akik nagyon jól kezdték a szezont, többek közt pontot szereztek az Old Traffordon és a Guardiolaéktól sem kaptak ki. Az utóbbi három bajnokijukat viszont egyaránt elvesztették, így egy kisebb hullámvölgybe kerültek. A védelmük nagyon kevés helyzetet enged, így a még mindig képlékeny támadósorunk ismét komoly kihívás elé fog nézni.

#YoPierre

Ami minket illet, ezt a Torriera-Xhaka kettőst nem lehet elégszer dicsérni és egekig magasztalni. Lassan arra is kéne figyelni, hogy az uruguayi bulldogunkat ne hajtsuk csapágyasra. Sajnos novemberben nem pihentethetjük, az erős sorsolás miatt, de december elejére mindenféleképpen be kéne iktatni számára egy-két pihenő hetet. Ami komoly fejtőrést okozza nálunk az még mindig a támadó szekció optimális felállásának megtalálása. Az igazi összeférhetetlenséget nem is Aubameyang-Lacazette páros adja, hanem Iwobi feljavuló játéka. Ideális esetben ezzel a három támadóval kéne felállnunk (Özillel mögöttük), csak sajnos az látszik, hogy Alex sokkal jobban teljesít a baloldalon, mint a jobbon (bár egyes statok ezt cáfolják). A gaboni támadónk szintén inkább a pálya bal széle felé lehet betenni, ha már Lacazette miatt középen nem tud szerepet kapni. Ezért Emerynek minden meccsen döntést kell hoznia, melyik ujjába harapjon bele. A másik szélen viszont az egy szem Mkhitaryan az elérhető valid opció, aki viszont hihetetlenül inkonzisztens.

impro > tudatosság

Érdekes lesz megnézni Emery milyen kezdőt rak fel a pályára vasárnap, hisz Welbeck sérülése miatt Aubameyang a csütörtöki mérkőzés nagy részén játszott, Iwobi szintén az utóbbi hetekben rendszeresen első csere vagy kezdő, Mkhitaryan meg három egymás utáni meccsen kezdett. Bár nem ment túl jól a Ramsey-Özil kapcsolat, a walesit talán ki lehetne próbálni a jobbszélen hamis szélsőként, ahogy azt pár éve tettük.

Másik nagy rejtély idén, a második félidős feltámadások. Nagyon szembetűnő, még sem lehet statisztikákkal alátámasztani, megfejteni.

Marginálisan nem alakítunk ki veszélyesebb helyzeteket. A kapura lövéseink minősége sem tér el a két félidő között. Nincs változás a két félidő között, csak annyi, hogy a második játékrészben beverjük a helyzeteinket főleg rendszerint olyanokat, amik kevés gólszerzéssel kecsegtetnek. Erre az x-faktorra a Wolves ellen, és egész novemberben szükség lesz.

comments powered by Disqus