Out Elágazás

Ez még mindig nem az igazi

2018. december 22. - Zero_L

Gödörben vagyunk, gyorsan ki kéne mászni belőle.

Huszonkét veretlenül megvívott meccs után rögtön jött két vereség, amivel önmagában nem lenne probléma inkább az összkép az, ami igen lehangoló, így három és fél hónap után.

A szezonkezdet óta alig pár helyen sikerült stabilizálni a csapatot:

  • Bár Leno is benne volt a legutóbbi bajnoki vereségünkben, a kapusposzton talán még elfogadható teljesítményt tudunk letenni az asztalra. A német kapusnak eddig összesen két hatalmas bakija volt, amin igazából csak egy pont ment el. Szóval az irdatlan mennyiségű kapott gól miatt abszolút nem őt kell elővenni.

  • A védelem úgy botrányos, ahogy van. Konkrétan rosszabbul teljesítenek, mint tavaly pedig azt hittük, azt nehéz lesz überelni. Megpróbáltuk pár hétig a háromvédős rendszert, ami többnyire működött is (bár kapott gól nélküli meccset így is csak a Huddersfield ellen sikerült bemutatni), de most már nincs Holding és úgy néz ki több védőnk is kisebb sérüléssel bajlódik. Koscielny, ahogy azt lehetett várni nem jelent azonnali segítséget. Reméljük az utóbbi két meccsen bemutatott kimondottan gyenge teljesítményének csak a meccshiány az oka, mert ha nem akkor neki ezen a szinten sajnos nincs tovább. Nem lehet itt túl sok okosat mondani, egyszerűen igazolni kell ebbe az egységbe a lehető legrövidebb időn belül. Jelenleg ott tartunk, hogy egy minőségi belső védő igazolás mellé kellene még egy, aki legalább elfogadható szinten is tud teljesíteni, mondjuk olyan aki kérdés nélkül ki tudja szorítani Mustafit. Ha nem is tudunk szerezni egy top CB-t a télen, akkor is az utóbbi kategóriából muszáj lesz hozni egyet, mert jelenleg három egészséges belső védőnk van és ebben a pillanatban egyik sem üti meg a PL top4 szintjét.
  • Középpályán a Torreira-Xhaka kettős működőképes volt, de az utóbbi 4 meccsen, nem ez a duó játszott (EL-t nem számítva, 1győzelem,1döntetlen, 2 vereség). Ráadásul Torreiranak vagy a mai meccsen be kéne szednie egy sárga lapot, hogy még a Liverpool előtt letudja az öt sárga lapos eltiltását vagy ki kell ültetni a Brighton elleni meccsre, mert az uruguayi nélkül teljesen felesleges elindulni az északi túrára. Guendouziról sokadszor meg lehet állapítani, hogy remek igazolás volt, nagyon örülök a sok játékidejének, de az látszik, ő még kevés ahhoz, hogy egy diszfunkcionális támadójátéknak konzisztensen tartást adjon. Későbbiekben sokat érhet a most összeszedett első osztályú tapasztalat, de még nem áll készen a rendszeres kezdő státuszra. Az a Napnál is világosabb, hogy Torreirat nem tudnánk pótolni ha kiesne hosszabb időre, de úgy néz ki Xhakaval alkotott duójukat sem szabad szétszedni, mert azt is túlságosan megérzi a csapat támadójátéka.

  • És akkor elérkezünk a védelem után a csapat másik rákfenéjéhez a támadókhoz. Itt látszik a legnagyobb káosz. Folyamatosan cserélgetve vannak a felállások, nem látni melyik elképzelés vinne minket közelebb a megoldáshoz, ráadásul ezeket a sorozatos hibákat, gyenge kezdőket rendszerint a félidőben már korrigálni kell. Elérkeztünk arra a pontra, ahol már tisztán látszik, hogy Ramsey és Özil padoztatása, kihagyása egyszerűen nem fér bele. Meg kell találni azt a rendszert, ahol ha kell felváltva, de játszanak, mert a keret tehetségben nem olyan mély, hogy ellensúlyozni tudjuk a hiányukat. Ráadásul eddig Emerynek sem sikerült olyan rendszert felépítenie, ahol maximalizálva lenne Iwobi vagy Mkhitaryan hatékonysága. Ha továbbra is naivan ragaszkodunk ehhez a jelenlegihez mondván majd egyszer úgy is összeáll a sok edzésnek és belefektetett munkának hála, akkor én sok jóra tavasszal sem számítok. A tehetség potenciál a támadó egységben a legnagyobb, így az itt található fejetlenség, a még ki nem alakult játékrendszer duplán fáj, hiszen ennek a csapatrésznek kéne dominálnia, amíg nem sikerül rendbe tenni valahogy a védelmet. Jelenleg annyi pluszt köszönhetünk a támadóinknak, hogy kevésbé veszélyes vagy kevés helyzetből betalálnak, de mögötte igazán tudatos támadás felépítés, ami rendszeresítené a helyzetek kialakítását még nincs illetve csak ritkán, bizonyos meccseken felfedezhető.

Szokásos mantrám: A vereségek a játék része, az igazi kérdés az, hogy egy csapat hogyan reagál ezekre. Most az ünnepi meccsdömpingben rengeteg lehetőségünk van, hogy legalább a pontokat továbbra is serényen gyűjtsük, amíg végre össze nem áll a támadójátékunk (ha egyáltalán összeáll idén). A mai meccsen azt várom, hogy végre Torreira-Xhaka kettős előtt legalább Özil vagy Ramsey játsszon és ha a szerda esti ligakupa meccs nem vett ki túl sokat a két sztártámadónkból, akkor felküldeném mindkettőt a kezdőben. Tartok tőle Emery szeretne B tervet hagyni a padon, így csak egy csatár fog kezdeni, akkor viszont az én meglátásom szerint ennek mindenféleképpen Lacazette-nek kell lennie.

Miután végleg lejtmenetre került Mourinho, úgy néz ki vörhenyes változata is követi. Sean Dyche tavaly erőn felül teljesítve behozta a Burnley csapatát nemzetközi kupát érő hetedik helyre. Tették mindezt kiváló idegenbeli mutatójuknak hála. Tavaly vendégként csak négy ponttal szereztek kevesebbet, mint a negyedik helyen végzett Liverpool. Ráadásul a bajnokságban összesen csak 39 gólt kaptak, ami csak eggyel volt rosszabb mint Liverpool vagy Chelsea hasonló statisztikája. Azért azt az aspektust nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ellenfelek helyzeteinek minősége alapján (xG) körülbelül annyira volt gyenge a védelmük mint a miénk, mégis 12 góllal kevesebbet kaptak. Ha nem is tavalyi de Gea szintű god mode-ban védekezett a Burnley, azért valami ehhez hasonló extrém túlteljesítést vittek véghez. Az idei szezonban nincs ez a hihetetlen mázli(?) faktor, de még emellett is durván szétesett a védekezésük. A szezon elején Európa Liga főtáblájára nem sikerült kvalifikálniuk magukat, szóval a kettős terheléssel nem lehet magyarázni a visszaesést. A kapott gólokat tekintve a védelmük a Fulham után a második legrosszabb a bajnokságban (xG stat alapján konkrétan a legrosszabb), nem mellesleg az egyik legtöbb kaput eltaláló lövést engedik aktuális ellenfelüknek (érdemes megnézni mi milyen jól teljesítünk). Már most 17 forduló után 33 gólt kaptak. Tavalyi szezonhoz képesti változás leginkább az idegenbeli meccseken nyújtott teljesítményükön a legszembetűnőbb. Ilyenkor persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy a sorsolás nem-e torzítja ezt az összehasonlítást, hát nagyon nem ez a helyzet:

Jól látható a különbség, tavaly idegenben egy bárkire veszélyes kis csapat voltak. Idén se otthon(-10pont), se idegenben(-9pont) nem tudnak a tavalyi szintjükhöz képest teljesíteni. Ezek után nem lehet meglepő, hogy kiesőhelyen tanyáznak. Ráadásul az utolsó két hónapjuk kiváltképpen pocsékra sikerült. Brighton elleni (inkább ikszes) meccsen szerzett három ponton kívül nem volt győzelmük és ezen kívül is csak két döntetlenre futotta. Ez idő alatt kaptak egy ötös a Citytől, négyet a Chelseatől ráadásul négyet még a West Ham is berámolt nekik. Tavaly egész szezonban nem kaptak háromnál többet egy meccsen, leszámítva az utolsó meccset az Emiratesben, ahol öttel küldtük őket vakációzni, három gólt is csak Guardiola és Pochettino tanítványai rúgtak egyszer-egyszer.

 

Ez már nem a tavalyi Burnley, hatalmas a kontraszt az előző évi játékukhoz képest, nyugodtan mondhatnánk ideális ellenfél jön szembe, akik ellen egy magabiztosan megszerzett három ponttal vissza lehet térni a győzelmi ösvényre. Ennek ellenére én egy Huddersfieldhez hasonló meccset várok, baromira fogunk szenvedni a vélhetően bunker focit bemutató vendégek ellen (főleg ha most sem játszik a két jómadár), ahol talán egy klasszisunk megvillanásával be tudjuk zsebelni a három pontot.

comments powered by Disqus