Outelágazás

Többet ésszel, mint erővel

2019. március 05. - Trollséne

rennesborito.png

Az elmúlt három bajnokin elégedetten csettinthettünk a látottakra, ugyanakkor nem szabad átesni a ló túloldalára, mert könnyen úgy járhatunk, mint 4 éve az akkori BL kiírásban hasonló sötét lónak számító Monaco ellen.

Népmesei sorsolás

Mert jó is, hogy a Rennes-t kaptuk, meg nem is. A Frankfurt-Napoli-Salzburg-Sevilla négyesnél könnyebb, utazási szempontból mondhatni tökéletes (csak a Chelsea lett volna közelebb, no meg a boriszovi sztyeppe után a frásznak sem hiányzott egy újabb posztszovjet tanulmányút ezúttal a krasznodari TSZ területére), és hát valamennyi hendikeppet csak jelent, hogy Unai két év Ligue 1 után Londonba beesve talán róluk tudja összerakni a legátfogóbb ppt-t.

ducipuff.PNG

Már a sorsolás pillanatában is világos volt, hogy itt bizony észnél kell majd lenni

Ami viszont elég para: Omlette du fromage olvasók és Szélkakas nézők talán emlékeznek rá, hogy a honi Ligue 1 szakértők egyöntetűen a Rennes csapatát helyezték az "Akikre érdemes lesz az idei szezonban figyelni" halmazba. Szintén telibe trafálták, hogy a csapat legnagyobb kerékkötője maga az akkor még pozícióját betöltő, Sabri Lamouchi mester lesz, aki bár 2017 novemberében kiváló tűzoltónak bizonyult, hisz egészen az 5. helyig vezette a Rennes-t, kiharcolva az európai kupaindulást, (kontextusba helyezve: a 4. helytől 19, míg a 7. már nem EL-t érő pozíciótól csupán 3 pont választotta el.) 2018 decemberének legelején azonban az augusztus óta tartó fosfaragás után annak rendje és módja szerint lapátra került. Az új edző Julien Stéphan kezei alatt már jóval inkább a szezon eleji várakozásoknak megfelelően teljesítenek: a bajnokságban megnyugtató előnyük van a kiesőzónához képest és ismét lőtávon belül vannak az EL-helyekhez, a Francia Kupában ott vannak az elődöntőben és az utolsó pillanatokban megmentett EL továbbjutás után tekintélyt parancsoló játékkal búcsúztatták az idei szezonban már az Atlético Madridot és Barcelonát is legyőző Real Betist.

Emery fejvadásza és az egykori wengeri kritériumoknak 100%-ig megfelelő afrikai tehetség

Akikről nyugodtan kijelenthető, hogy okkal lehetünk tőlük beszarva. Hatem Ben Arfa neve a futballt igazán szeretők számára nem ismeretlen: hatalmas cselkirály, akinek jóval fényesebb karriert jósoltak és talán az idei szezon az utolsó hattyúdala, végezetül pedig egy kezelhetetlen és összeférhetetlen faszkalap. Ez a poszt szakdolgozat hosszúságú lenne, ha az összes balhéját egyenként felsorolnánk, Emeryvel való "különleges" kapcsolata viszont megér néhány sort.

2016. július 4-én párban lettek bemutatva a PSG-nél, ami az első és egyben az utolsó alkalom is volt, hogy egymás mellett vigyorogva pózoltak. Az Özil-féle boszorkányüldözésből számunkra is gyorsan világos lett, hogy Unainak nem kimondottan a művészlélek módjára futballozó játékosok a zsánerei, így Ben Arfa számára is fokozatosan lett egyre kisebb a kezdőcsapatba kerülés veszélye. Az edzéseken hiába becézték Fenoménnak a csapattársai, Emery csak egy labdát sokáig dajkáló, önző ripacsot látott maga előtt. Nagy különbség azonban, hogy a sorba beálló Özillel ellentétben ő alaposan megdolgozott érte, hogy később még csak csereként sem jöjjön számításba. Unai angolja is maga a kabaré, de a francia tudásában valószínűleg még ennyi köszönet sem lehetett, a legtöbb próbálkozásánál Ben Arfa stand-up comedy-t rendezett a francia nyekergéséből, amivel a csapattársaival ellentétben, Uninál semmiképpen nem szerzett jó pontot. A konyhamérlegen kimért rizs-csirke kombó helyett megesett, hogy éhsége csillapítására a stábtagok szeme láttára tolt az arcába néhány ízletes kebabot, de szerződésének lejárta előtt is odamart egy kicsit az edzői stábnak, legfontosabb hátralévő feladataként csapattársai pizzával való bezabáltatását tűzte ki, az április 5-ei születésnapjának keretein belül, ami még finoman szólva sem a holtszezon.

A végső csapást viszont jóval korábban vitte be, nem hagyta ki a magaslabdát és a Barcelona elleni történelmi 6-1es bukta után páros lábbal taposott bele Emery lelkivilágába. Egyszerűen közölte vele, irányíthatja a világ legjobb csapatát is, akkora lúzer, hogy a büdös életben nem fog eljutni még csak a Bajnokok Ligája negyeddöntős szakaszáig sem, nemhogy megnyerje azt.

Ha valakit, Ben Arfát biztos nem kell majd külön motiválni, hogy újfent megkeserítse Emery életét.

emerywanted.png

A másik fő veszélyforrásnak viszont minden adott ahhoz, hogy egy Ben Arfaénál jóval fényesebb karriert tudhasson magáénak. A 21 éves szenegáli Ismaïla Sarrt 2017-ben a Barcelona is le szerette volna igazolni a Metz csapatától, ám ő a több játéklehetőség miatt a Rennes-t választotta. Tavaly nyáron pletyka szinten velünk is szóba hozták, ugye a középhátvéd mellett a vérbeli szélső volt az átigazolási ablak másik vesszőparipája. 

Mi várható?

A Squawka felvezetőjére támaszkodva: 4-4-2, illetve 4-2-3-1-es formációt váltogatják amelyben kiemelik Sarr széljátékát, Ben Arfa kötetlenebb szerepkörét, valamint azt is, hogy Ligue 1 ligaelitnek számítanak ami a megkísérelt és sikeres 1v1-es szituációkat illeti. (Egy polccal alacsonyabb szint, de azért ne feledjük a City, illetve Liverpool elleni idegenbeli meccsen csúnyán felsültek Mustiék a cselgép támadók ellen.) A bevezetőben emlegetett 2015-ös Monaco szelleme pedig az alábbi statban köszön vissza igazán: a Ligue 1-ben az ő kontráik jelentik a legtöbb veszélyt, meccsenként átlagosan 3,69 alkalommal tudják lövéssel befejezni az ellentámadásaikat. A meccs nagy kérdése lesz, hogy Emery a rangadókon használt 3 CB 2 szárnyvédős felállással próbálkozik-e, ahol támadásban Kolasinac lubickolhatna, de védekezésbeli hebrencssége, a mögötte nyíló óriási területek minden feltételt biztosítanának Sarrnak, hogy befűzze ellenünk az oktatófilmet. 

Nem dőlnék a kardomba, ha nem sikerülne megnyernünk a meccset, viszont idegenben lőtt gólra-gólokra mindenféleképpen szükségünk lesz. Szinte borítékolható, hogy a Rennes legalább 1 alkalommal az Emiratesben is be fog találni.

Nosztalgia

Különleges meccs lesz ez Petr Cech számára is, aki a Rennes-nél villantotta meg oroszlánkörmeit, innen igazolta le Józsi a Chelseahez 2004-ben, hogy aztán számtalan alkalommal letörje a mi szarvunkat is.

De van itt egy másik arc is, aki ha ráér talán kint lesz a meccsen: Sylvain Wiltord, akit a Rennes-ből igazoltunk és így a hétvégi MU elleni bajnoki előtt kabalának sem lenne utolsó...

Ami viszont látatlanban is 100%-ig kijelenthető: a visszavágóra már jóval okosabbak leszünk, melyik is az idei szezonban a mi kitaposott ösvényünk. 

utelagazas.png

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása