Vagy inkább kereszteljük át sírósra?

96 napnyi #koronagyfasz kényszerszünet után rögtön az első meccsen sikerült olyan demoralizáló vereséget szenvednünk, hogy sokan már most elkezdték vágni a centit a szezon tényleges végét várva. Extrém idegbajosaknál pedig az Arteta OUT már a spájzban van, ami a 3 hónapnyi HO láblógató lótúrós körülményeket is figyelembe véve azért eléggé miafaszvan? A Tanár úr is lenyomott közel másfél szezont, Arteta igazi tesztje is a következő, normál alapozással végigvitt szezonja lesz, ahol már nem nagyon lehet mivel takarózni, ha hónapokon keresztül reménytelenül vergődve nem jutunk ötről a hatra. (Még a nehezítő körülmények nélkül is emberes feladat lenne (Auba valószínűleg OUT + Sodexo utalványos transzferbüdzsé), így meg aztán kimondottan nem egy leányálom, reménykedjünk benne, hogy nem fog belebukni...)

Mi történt legutóbb a Brighton ellen?

Röviden, tömören: szopás. Az első Emery-mentes hazai meccsünk volt, ahol Freddie Ljungberg élő pajzsként (beugró edző helyett inkább ezt a kifejezést használnám, se normális stáb, se semmi csak a nagy káosz maradt Baszk Batman & társai után) otthoni álomkezdés helyett rögtön kapott egy sirálypöttyöt a kopasz fejbúbjára, Graham Potter pedig 2/2-re módosította az Emiratesben aratott győzelmi mutatóját.

A Mosolygós-hatás: öröm után üröm.

Nagy volt az öröm a sirályoknál, de a dagadék vigyora természetesen bekérte az árát: az Arsenal elleni diadalt követő 15 meccsből (14 bajnoki, 1 FA Kupa) csupán 1-et sikerült megnyerni, méghozzá az idén teljesen talajt vesztő Bournemouth ellen. Ha pedig mindez nem lenne elég, a szar eredmények mellé sajnos visszaköszönt a 2019 tavaszi Chris Hughton-féle totálisan belassult fosfaragás, ami nagyjából december közepéig egyáltalán nem volt jellemző a Sirályokra. A labirintusból kiutat kereső Graham Potter pedig eközben addig keverte a lapokat, hogy még most tavasszal sem igazán lehet megmondani, hogy akkor konkrétan mi is a Brighton gálakezdője.

Alzate & Connolly - az őszi berobbanásuk után idén tavaszra teljesen a perifériára kerültek

Potterball - A műtét sikeres volt, de a beteg meghal?

Nem szeretném a III. bejegyzésben leírtakat hosszasan ismételni, de Hughton mester klasszik Champo focija után, frissítő kereszthuzatként hatott a Potter-féle támadóbb pozíciós játék, amit néhány ábrával egyszerűbb szemléltetni.

Brighton védők átlag helyezkedése Hughtonnál...

...majd Potter mester regnálása alatt.

Mind a szélső, mind a középső védőit sokkal jobban bevonja a játékba, aminek köszönhetően Dan Burn NBA-s mintára simán kaphatna egy év legtöbbet fejlődő játékosa díjat, hisz szinte a semmiből vált kulcsemberré. Mellette pedig az Adam Webster & Lewis Dunk duóból utóbbi minden túlzást és viccelődést mellőzve simán megállná a helyét egy BIG6 csapatban. Nem is csoda, hogy nyáron szűnni nem akartak azok a pletykák, hogy a Leicester City a horribilis áron értékesített hombárfejű, golyóstollal rajzolt karikatúráját (Harry Maguire) a jó Dunkapitánnyal pótólná. (Btw, nálunk dettó kirobbanthatatlan kezdő lenne, megbízhatóságban magasan üti a Mustafi & D. Luiz kettőst.)

A tavaszi belassulás és statikusság ellenére azonban a Brighton egy esetleges kiesés esetén leginkább azért verheti majd a fejét a falba, amiért az ellenfél kapuja előtt fullban tolta a tékozló fiút. Rúgott gólok alapján a liga 14. helyén tanyáznak, viszont a non-penalty xG-jük a 11. helyre predesztinálná őket, amivel most aligha lennének nyakig a kiesőparában.

Sajnos az alsó ábrából az is jól kiszűrhető, hogy mekkora fosban lennénk Aubameyang nélkül...

"Te nézz xG-t lúdtalpasom, én maradok a focinál!" - Understat, de 29 meccses mintánál már elég megbízható módon reprezentatív. A Brighton egész egyszerűen veszedelmesen balfasz, míg Newcastleben minden hétvégén lejön a lottóötös.

Mi lesz?

Sporttörténelem, hisz Angliában akkora hagyománya van a szombat délután 3-as (nekünk 4-es) meccsre járásnak, hogy az ottani adók soha nem is adnak abból a sávból mérkőzést, most azonban a vírusnak köszönhetően megtörik ez a hagyomány.

Mi szerdán hátul darabra újfent elfogytunk, úgyhogy momentán az tűnik a legjobb esélyünknek az európai kupaindulással járó plusz zsetonra, ha valahogy összeszedjük magunkat arra a maradék 3 FA Kupa meccsre, mellé pedig elmormolunk néhány imát.

Londoni kémeink szerint ha holnap az önmagát a hosszú sérülése után még mindig csak kereső Holding mégsem tud kezdeni, valamint a Celticnél néha alkalmi CB-t játszó Tierneyt sem húzzúk középre, akkor Mustafi mellett bizony az eddig spájzban tárolt francia tehetség, Le Surt Cirox fog kezdeni.

A Brighton sorsolása legalább olyan brutális mint a miénk, viszont velünk ellentétben nekik nincs meg az a 40 pontos senki földjén tanyázó luxusuk, szóval ha valakin, akkor rajtuk tutira nagyobb lesz a nyomás. Az előző derbikből, valamint jelen állapotunkból kiindulva én most nem látom magam előtt, hogy holnap prime Wengerballt tolva végre megcsapnánk a Sirályokat (mióta rá lett aggatva ez a Mosolygós derbi jelző erre a párharcra a győzelmeink száma nulla), de talán ha sokáig nézem ezt a képet, holnap végre ránk mosolyog a Dagadt és a szerencse...

Seagulls szurkolóként ha lősz magadról egy fotót, 20 angol fontért a Brighton kartonfiguraként kiültet az Amex stadionba. Ha holnap esetleg meglátjátok ezt a pofát, akkor nincs kizárva hogy a Seagulls blog keze van a dologban.