Outelágazás

Return of the Jackie

2018. augusztus 24. - Zero_L

image1.JPG

17 év után először látjuk ellenünk játszani. *heavy breathing*

Két forduló után mínusz hat ponttal állunk a kitűzött célunk előtt, bármi legyen is az. Most viszont 8 olyan bajnoki következik, amiket új edzővel, tanulási folyamat elején járva, Mustafi-Sokratis belső védőpárossal, fél lábon bicegve is kötelező behúzni.

Ezekből a meccsekből én alsóhangon 21 pontot várok el. A reális esélyünk megtartásához ez szerintem elengedhetetlen. Talán az Everton és a Watford azok, akik kicsit is meggyőzően kezdtek az első két meccs alapján, de mindkettőt otthon fogadjuk, nem lehet kérdés ellenük is hozni kell a meccseket. Reméljük a kupákra a B csapatot küldi ki Emery, így az alapkezdő az északi és a walesi kiruccanás után zsinórban öt londoni meccset fog játszani. Nem tűnik olyan borzasztóan nehéznek.

Kezdésként hétvégén a West Ham csapatát látjuk vendégül, akik szintén nulla pontot szereztek eddig a bajnokságban. A kalapácsosok nyáron nagyon beerősítettek, szerződtettek egy Premier League győztes edzőt Pellegrini személyében és nem mellesleg az angol csapatok közül a harmadik legtöbb pénzt költötték a keretük fejlesztésére. Ezzel szemben az első két fordulóban pocsék volt a játékuk, se támadásban se védekezésben nem tudtak komoly tényező lenni. Ráadásul egy héttel ezelőtt vezetésről bukták el a hazai nyitómeccsüket a Bornemouth ellen. Sok új nevet igazoltak, így nekik is időre lesz szükségük mire az egész csapat összeérik, de az eddigi folyamatuk a mienkénél is döcögősebbre sikerült. Az első két meccsen a tizenegyesükön kívül nem tudtak veszélyes támadást vezetni, szóval tényleg semmi okunk, hogy a kellemetlen rajtunk után ne a három pont megszerzése legyen a minimum célkitűzésünk.

Az ellenfél sok ismerős játékossal találkozhatunk majd. Kapuban több mint valószínű Fabianski fog kezdeni, akihez sok szép és kevésbé szép emlék fűz minket és valószínűleg a padon ott lesz az idény nyáron pár millió fontért tőlünk leigazolt Lucas Perez. Bár neki voltak nálunk jó meccsei, de a tavalyi kölcsönjátéka nagyon nem sikerült, így kérdéses mennyi szerephez fog jutni ebben a támadók terén viszonylag pofás West Ham-ben.

A mérkőzés természetesen egy személyben Jack Wilshere-ről fog szólni. Most először fog kilépni úgy az Emirates gyepére, hogy az ellenfél mezét fogja viselni, ami mind neki, mind a szurkolóknak egy szürreális élmény lesz. Én személy szerint örültem volna, ha marad, de ő inkább a biztos játéklehetőséget választotta és ezt  jelenlegi helyzetében teljesen meg lehet érteni. A mérkőzésen nem várok el tőle semmi extrát, csak a szokásos megalkuvást nem tűrő játékot és ha kell akkor most is kérdés nélkül bele fog menni az adok-kapokba.

És ha már régi ismerősök és adok-kapok, akkor érdemes lesz figyelni a két volt Werder Bremen csapattársat is, mennyire szívélyesen üdvözlik egymást majd a pályán. 

Elsősorban nekünk nem is az ellenféllel kell foglalkoznunk, hanem a saját játékunk minőségével. Ahogy eddig is, de a könnyebb ellenfelek miatt ezek után még inkább fontosabb lesz, hogy lássuk a folyamatos fejlődést. Most egy ideig nem fogunk olyan szervezettségű védekezés és olyan mértékű letámadás ellen játszani, mint az elmúlt két fordulóban, így a játékunk minőségének is ugrásszerűen kell javulnia. Természetesen még mindig nem a gálát kell elvárni, de mind a támadásépítésben, mind labdakihozatalokban sokkal gördülékenyebb játékra számítok. Illetve arra is érdemes lesz odafigyelni, hogy személyi változások hogyan alakulnak akár meccsről meccsre, akár két-három meccsenként. Lenonak lassan illene megadni a lehetőséget a bizonyításra, középpályán még mindig rengeteg lehetőség van a variálásra, akár a formációkra gondolunk akár személy cserékre és jó volna látni a támadósorban Aubameyang-Lacazette kettőst egyszerre a pályán.

Egyszerű a képlet, győzni kell mindegy hogyan, bármi ami ennél kevesebb az komoly csalódás lesz.

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása