…még az idén?

Első kupasorozatunknak vágunk neki az új edzőüdvöskénkkel és kezdésnek nem is kaphatna ínyencebb ellenfelet, mint a megannyi sikeres edzőt inspiráló Marcelo Bielsa által vezetett Leeds Unitedet.

Arteta az előzetes várakozásokkal ellentétben nagyon is komolyan veszi ezt a találkozót és így a sorozatnak is megadja a rangját. Több fix kezdőjátékost is betett a kezdőbe. Már csak azért sem lenne mindegy a győzelem, mert október(!!) óta nem tudtunk két egymást követő meccset megnyerni. Persze úgy nehéz is, ha 15 meccs alatt csak 1-et nyersz (gracias Unai).

 Az ellenfél tehát a másodosztályú Leeds United, ami mind történelme, mind jelen alapján egy kimondottan izgalmas csapat. Ami az előbbit illeti, gondolom, nem kell különösebben részleteznem, hogy legendás, többszörös angol bajnok klubról van szó. Aki esetleg nem látta még, csak javasolni tudom a The Damned United című 2009-es játékfilmet, ami a klub egyik, ha nem a legsikeresebb periódusában játszódik (1968-1974), bár a fókusz épp a Don Revie 13 éves menedzseri periódusa után kinevezett, később a Nottinghammel csúcsra érő Brian Clough mérsékelten dicsőséges 44 napos edzői regnálására fókuszál.

A nyolcvanas években a 2. osztályban tett 8 évnyi kitérő után következett egy újabb sikerkorszak, hiszen 1991/92-ben, mindössze a feljutást követő második szezonban megnyerték a First Divisiont (az utolsót, mielőtt elindult volna a Premier League). A hanyatlás az ezredfordulót követően történt, méghozzá félelmetes sebességgel. 1999/2000-ben még bronzérmesek voltak a PL-ben, és elődöntősök az UEFA kupában, majd rá egy évre már a BL-ben játszhattak elődöntőt, de a BL mámorában hajszolt esztelen költekezés hatására összeomlott a klub. 2004-ben kiestek a PL-ből, majd némi pontlevonás segítségével 2007-ben a Champoból is. Bár 2010-ben legalább a harmadosztályból sikerült visszakapaszkodni, a lezárult évtízed nagyrésze nem a stabil építkezés és eredményesség jegyében telt. Beszédes, hogy 2012. és 2018. között 12, az tizenkettő különböző vezető edző ülhetett le az észak-angliai csapat kispadjára, egy szezonnál tovább senki húzta, és jobbára a 2. osztály középmezőnyében dagonyáztak.

Pozitív irányú változást az olasz üzletember, Andrea Radrizzani 2017-es érkezése okozott, aki többségi tulajdonosa lett a klubnak, és deklarált célja, hogy a Leeds újra stabil PL résztvevő legyen. Tulajdonosként első teljes szezonjában még nem értek el átütő sikert, de 2018 nyarán már nagyot szólt Marcelo Bielsa megszerzése, aki a profi labdarúgás már misztikus aurával rendelkező élő legendája, aki ugyan elért pályája során szép sikereket (olimpiai arany és Copa America döntő Argentínával, EL döntő a Bilbaoval), igazán top klubcsapat kispadján még nem ült (se a PL-ben, se a BL-ben nem fordult még meg), jellemzően az első szezonjain túl nem alkot maradandót (vagy nem is marad a pozíciójában, ebből a szempontból a rekord a Lazionál töltött 2 egész munkanap). Mindazonáltal megszállott munkamorálja, a teljes sportágra hatással lévő taktikai megközelítései sztáredző státusba emelik, és olyan edzők tekintik őt mentoruknak, mint Pep Guardiola vagy Maurice Pochettino. Az argentin mester iránt érdeklődők számára a mindig kiváló Tifo Football vonatkozó videóját tudom ajánlani:

A tavalyi szezon rendkívül élménydúsra is sikerült. A Bielsa-ball elsőre meglepte a Championship nyájas népét. A szezon első felének nagyrészét az első két hely valamelyikén töltötték, és úgy tűnt, meg is lesz az automatikus feljutás. Közben olyan bizarr sztorik is borzolták a kedélyeket, mint az ún. skypegate, amikor a Lampard által edzett Derby Country jelentette fel a Leedset az edéseik után kémkedéssel. Válaszul Bielsa sajttájt hívott össze, amin az El Loco becenéven is futó edző tagadta a vádakat / elnézést kért /lemondott  elismerte a felelősségét, majd hosszú prezentációt tartott arról, hogy milyen alapos elemzés készül minden ellenfélről: 200 munkaóra minden meccs előtt, aminek eredményeképp összeáll az a 15 perces videó, amit a játékosok megmutatnak. Állítólag az elemzését egy Barcelona elleni vesztes meccs után még Guardiolának is megmutatta, aki azzal reagált, hogy Bielsa jobban érti a saját csapatát, mint ő maga. Szóval lényeg a lényeg, nem oszt, nem szoroz nála, hogy kilesnek-e ezt-azt egy meccsen, na. Később aztán Bielsa és Leeds a FIFA 2019-es Fair Play-díját is megkapta, mondjuk ezt már nem ezért, hanem mert az Aston Villa ellen szerzett szabályos, de sportszerűtlen góljukat követően arra utasította játékosait, hogy hagyják kiegyenlíteni az ellenfelet.

Hiába értek el igen kimagasló mutatókat (legjobb rúgott és kapott várható gólok, avagy xG mutatók értéke a ligában), álltak a szezon nagy részében feljutó helyen és vezettek még 32 forduló után is, 4 meccsel a vége előtt a Wigan elleni meccsen egészen bizarr módon kaptak ki, majd úgy megrogytak, hogy az utolsó négy meccsen összesen egy pontot szereztek, így a végén csak harmadikok lettek, majd a rájátszásban a Derby ellen már az elődöntőben elvéreztek. Egyébként a komplett tavalyi szezont követte az Amazon, hogy Take Us Home címmel 6 részes dokusorozatot készítsen, amely ugyan valóban kissé imázsfilm jellegű lett, és hát a sajtóval nem szívesen kommunikáló Bielsa sem a legkönnyebb protagonista, de azért angol foci iránt rajongóknak élvezetes néznivaló.

Hiába játszol emberelőnyben a meccs nagy részében, hiába a helyzetek alapján egy 4:1 lenne a reális, néha egyszerűen nem adja a gép.

Kézenfekvő lett volna, hogy az edzőit cserélgető Leeds és a vándormadár Bielsa útjai kettéválnak a relatíve sikeres, de végül mégiscsak hiányérzetet maga után hagyó első szezon után. De nem így történt, Bielsa úgy érezte, hogy még elvégzetlen dolga van Leedsben, így négy nap Argentínában töltött szabadság után újra munkába állt, hogy aztán a csapat egyik legjobbjának tartott, de zűrös Pontus Janssont, valamint a szezonban a legtöbb gólt lövő Kemar Roofe-t eladta, nagy igazolások helyett akadémisták beépítésével és kölcsönökkel erősítette keretét, hogy aztán idén újból nekimenjen a PL feljutás kiharcolásának. Jelenleg vezetik is a bajnokságot, és 9 pontra vannak a harmadik helytől.

Ami mellettünk szól, hogy a Leeds számára az egyértelmű prioritás a Champo megnyerése és a PL feljutás elérése, az egyébként is szűk keret számára egy nagyobb kupamenetelés terhet jelenthet a 46 meccses bajnoki szezon mellé. Szintén megemlítendő, hogy nagyjából úgy, ahogy a Trónok Harca Starkjai, úgy Leeds labdarúgói számára sem kecsegtet sok jóval ha a déli fővárosba utaznak. Londonban két éve nem nyertek mérkőzést, tavaly ilyenkor pl. a nálunk talán szerényebb erőket felmutató QPR verte ki őket hazai pályán az FA kupából. 

Aki pedig kicsit érdeklődik, hogy miféle játékra számíthatunk Bielsáéktól, annak megintcsak a Tifo Footballt tudom ajánlani, aki szemléletesen mutatja be a Bielsa-ball alapjait. Látványos támadó futball? Magasan feltolt pressing labda nélkül? Hátulról építkezés? Támadásban feltolt szélső védők? Az első sajtótájékoztatójára Londonba igyekvő Unai Emery is megnyalná mind a tíz ujját, és ezen elemek talán a bimbódzó Arteta-ball számára sem mind idegenek, és hát, ha a kopasz filozófusnak az őrült argentin egyfajta mestere volt, akkor talán fogalmazhatunk úgy is, hogy a mi legóhajú gyönyörűségünk valamelyeset Bielsa unokája, nem?

Szintén érdemes megemlíteni Eddie Nketiah-t, aki január elsején - a Leeds legutolsó tétmérkőzésén - még a kezdőben volt, most viszont már újból ágyúsként tekintheti meg az esti meccset, hiszen vissza lett hívva a kölcsönből, miután fél év alatt összesen csak 618 percet töltött a pályán, ami éppen a fele annak az 1236 percnek, amit tavaly az Arsenalban szerepelt (beleértve ugyan az U23-as meccseket is). Miután úgy tűnt, hogy az Arsenaltól sose látott profizmussal, három csapat prezentációs bemutatóval zajló felvételije után esett sor Bielsa csapatára, a végeredmény csalódáskeltő. Pedig a kölcsön egész jól indult: a Ligakupában két kört is ment augusztusban a Leeds, mindkét meccsen Nketiah kezdőként gólt szerzett, illetve 3 bajnoki gólja 7 pontot hozott a csapatnak. Sajnos azonban nem tudta kiszorítani a kezdőből a csapat első számú csatárát, a Chelsea reject Patrick Bamfordot. Többször felvetődött sajtótájékoztatókon, hogy miért nem kaphat több szerepet Eddie, de ezeket Bielsa lesöpörte azzal az érvvel, hogy összjátékban keveset tesz hozzá illetve ha Bamfordot hagyná ki, akkor meg ezt a döntését kérdőjeleznék meg sokan.

"Halló, London? Nem arról volt szó, hogy itt majd játszani fogok???"

Pikáns lenne Nketiah-val hazaküldeni a Leeds csapatát, de ha jók az információink ezzel buknánk egy téli kölcsönadási lehetőséget. A fejlődése szempontjából viszont most egyértelműen az a legfontosabb, hogy minél több percet játsszon, ezért borítékolható a kölcsönadása következő hetekben.

Nyilván ha Leeds jön szembe, főleg az FA kupában akkor mindenkinek ez a mágikus pillanat jut azonnal az eszébe: 

Any chance that Henry signs a one day contract with us to play against Leeds to score the winning goal? #youlovetoseeit pic.twitter.com/CasgyjQBpk

— (312)Gooner (@clauff31) January 6, 2020

Triviának pedig azt érdemes megemlíteni, hogy ez volt Arteta első mérkőzése mikor viselhette a csapatkapitányi karszalagot.

Reméljük, Arteta visszatérése is emlékezetesre sikerül egy Leeds elleni FA kupa meccsen...

Ilyen kezdővel nem lehet kérdés, csakis a győzelem az elfogadható végeredmény, de ha mégse jönne ez össze Artetanak jó kis tanulópénzt fog jelenteni. Így vagy úgy, csak nyerhetünk az üzleten.

Ne feledjétek a mérkőzés rendhagyó módon 20.56-kor kezdődik, a Spíler 1 fogja közvetíteni.