Álomszerű rajt után egy újabb kötelező a bajnokságban, illetve egy kupameccs, amiből talán okosabbak leszünk ami a tékozló fiúk jövőjét illeti.
Így 15 év rendszeres Arsenal követés után igazából nem mondanám, hogy különösebb drukk lett volna bennem a bajnoki rajt előtt, mert láttam én már idegenbeli Everton gyalázást, Aston Villa elleni tükörsima hazai szopást hogy csak kettőt emeljek ki az emlékezetesebb szezonnyitókból, de a mostani első meccs azért mégis különleges volt.
Mikel Artetából kaptunk 9, ténylegesen futball szempontból 4-4,5 hónapnyi ízelítőt, ami után szerencsére a pozitívumok mellett minden olyan negatív dolog is kirajzolódott, amire a nyúlfarknyi nyári szünet, majd azt követő alapozás során valamilyen épkézláb megoldást kellene találni. Bár a 3 cb-re váltás után a védelmünk stabilizálódott, a Tank NLD-n bemutatott horror showját követően azért a Tierney LCB kompromisszumról nyílt titok volt, hogy oltári luxus és pazarlás, amit szerencsére Bukayo Saka remek játékának (majd AMN LWB-ként való színre lépésének) hála egy másodpercig nem éreztünk meg úgy istenigazából. Pablo Mariról már júniusban az volt a diagnózis, hogy ősz előtt ne nagyon várjuk vissza, így a frissen igazolt Gabriel Magalhaes játéka még úgy is adta magát a védelem bal oldalán, hogy csupán bő 1 hete edzett a csapattal, illetve tétmeccset utoljára fél éve játszott. (Luiz sérülésével aztán ez annyiban módosult, hogy a honfitársa középső helyét kellett átvennie.)
Támadó oldalon pedig sajnos visszatérő probléma volt, hogy mikor megkaptuk a labdát, akkor bizony a meccseink túlnyomó többségén elég szarul néztünk ki. Az elképzelés nélküli kilátástalan fos (lásd még: Emeryball) nem csak a rémálmainkban kísértett. Ennek orvoslására ezidáig egyedül Willian, mint vonalak közötti játékra alkalmas személy érkezett, aki bár a Restart után a Chelsea legjobbja volt, azért így 32 évesen bőven felvetett néhány kérdést, hogy mekkora upgrade, valamint instant impact lesz-e erre a feladatra.
Az első meccsen szerencsére mindkettő instant impact lett. Hivatalosan Magalhaes, míg az Arsenal által kiírt twitter szavazáson Willian lett a mérkőzés legjobbja. Gabriel a mérkőzés elején a szart is belénk fagyasztotta, amikor Lenoval nem értették meg egymást és Kamara majdnem begyalogolt az ajándékba kapott labdával, ám ezután egy kibaszott Boss volt mind a földön, mind a levegőben. Azért ha megoldható, valahonnan túrjuk neki elő Emery bedobozolt Chatterbox tankönyvét, hogy minél hamarabb elejét vegyük a kommunikációból fakadó hibáknak.
Gabriel Magalhães vs Fulham
— Football Talent Scout - Jacek Kulig (@FTalentScout) September 12, 2020
1 goal
113 passes
95% pass accuracy
4 accurate long balls
2 tackles won
3 clearances
1 aerial won
22 years of age. Goal, clean sheet, very good performance - an absolute dream debut. pic.twitter.com/zNIknNUclL
Willian szintén nem szarozott, rögtön az első meccsén jelezte, hogy minél előbb szeretné levetni magáról a Joorabchian-bérenc jelzőt és odébb van még az a 3 éves szerződés által biztosított tényleges előrehozott nyugdíj. Kiosztott 2,5 gólpasszt és ha a 17-ről megeresztett szabadrúgásánál kicsit pontosabban céloz még egy gólt is fel tudott volna rakni a neve mellé. Hikomat Fulham ide vagy oda, kurva nagy felüdülés volt, hogy egy gólos vezetés után nem kezdtük el a rossz értelembe vett kaméleonozást, aminek során a legtrógerebb ellenfél ellen is kockásra töri a seggünket a háló, illetve nem azon ajvékolunk a meccs 3/4 részében, hogy most milyen jól jönne egy Ramsey/Iwobi. (Aki elvileg az Evertonnál az első forduló, illetve tegnapi Carabao keret után olybá tűnik máris létszámfelettivé vált.)
Szombaton a West Ham elleni hazai bajnokin tehetjük meg a következő lépést a szezon végi céljaink felé, az ellen a West Ham ellen, akiket Slaven Bilic és Manuel Pellegrini regnálása után most már nem potenciális sötét lóként harangoznak be az aktuális szezonra a szakírók, hanem kőkemény kiesőjelöltként, ahogy az egy post-Everton & MU David Moyes vezette csapathoz tökéletesen illik. Pontosan a PL lockdown előtti utolsó meccsünk volt, hogy Arteta megütközött korábbi mesterével, ahol akkor az említett fosfaragás sajnos gyönyörűen kiütközött. Az alapból nem sziporkázó focink elrontása szinte tökéletesen összejött Moyesnak, ám pechjére elől voltak annyira szarháziak, hogy ne tudjanak begyömöszölni egy gólt, így pontszerzés helyett végül egy szűk 1-0-ás vereséggel kellett távozniuk az Emiratesből. Lacazette győztes találatát Özil készítette elő, igen ennyire volt szürreális meccs.
Akikre leginkább figyelnünk kell, az a Fekete Gyöngy, Michail Antonio, valamint a Slavia Prágától januárban elcsaklizott csehszlovák Fellaini, Tomas Soucek, akik nélkül most szinte biztos hogy más csapat ellen kéne készülnünk, mert mindenféle Moyesmagictől függetlenül a West Ham kizúgott volna a picsába.
Ha Moyes el is rontja a játékunkat, a széleken még két drótból hajtogatott figurával is cafatokra kellene szedni a Fredericks - Cresswell duót, úgyhogy én roppant morcos lennék, ha így a Liverpool és Man. City idegenbeli bajnokik előtt megsegítenénk akár egyetlen alamizsna ponttal is a Kalapácsosokat. Babonásoknak rossz ómen, hogy a tavalyi bottom half pontosztásból a WHU speciel pont kimaradt.
A jövő héten megrendezendő Leicester elleni idegenbeli Ligakupa meccs viszont számomra jelenleg jóval érdekesebbnek ígérkezik, legalábbis abból a megközelítésből, hogy néhány játékos kapcsán eltűnhetnek a kérdőjelek. ESR & fiatal társai kárára vajon játszik-e az elvileg újra számításba vett török Mary Poppins? Guendouzival mi a fasz lesz? Tényleg vissza lett fogadva és játszik vagy még a keretben sem lesz mert a háttérben próbálunk minél előbb találni neki egy loan + obligation to buy csapatot? Kik azok a felnőtt keretben számításba vett fiatalok akik végül mégis a kölcsönadás sorsára jutnak? Macey vagy az addig nagy valószínűséggel behúzott Runarsson fog védeni?
Özilért én személy szerint már régóta nem hullajtok krokodilkönnyeket, sőt talán fel is baszna ha ő játszana ESR helyett, akinek a törökkel ellentétben még van jövője a klubnál. (Injury update: ESR vállsérülés miatt sajnos 2 hétig off, úgyhogy ő egész biztosan nem lesz Özil lehetséges játszatásának szabotőre.)
Guendouzi teljes homály, de ha a padon sem lesz ott, akkor szerintem nála is elkönyvelhetjük, hogy a brightoni arcoskodós & fojtogatós buli volt a búcsúmeccse. Kapus fronton szerintem sokan kezdenek átesni a ló túlsó oldalára, ami az no.2 kérdését illeti. Nelsonnak most kalap-kabát? Mert Pépé és Willian mellett ez reálisan nézve az őszi szezon során 6-9 meccs, úgyhogy lehet kinéz egy alsóházi PL kölcsön. ESR szintén zenész. Willock szerintem megmarad az időhúzó, előnyt tartó PL csere státuszban, de Elneny maradásával(?) és a még valószínű +1 középpályás igazolással nála sem teljességgel kizárt a műsorváltozás.
És akkor a kapusok. Jelenleg elég hisztérikus az állapot, mert az izlandi gyereknél kb. egy tornazsámolynak is jobbak a statjai, Macey meg még olyan státuszban sincs, mint Martinez volt a tavalyi szezon előtt, viszont azt fontos megjegyezni, hogy amennyiben elérjük a Szent Célt, vagyis visszajutunk a BL-be, onnantól kezdve az szerencsés esetben (értsd: sérülés vagy eltiltás nélkül) Lenonak garantált 44+X meccs. De Arteta állítólag már idén véget vetne a kapusokat rotálgatjuk az európai kupákban bulinak, úgyhogy Macey vagy az izlandi srác jó esetben csak a Ligakupa meccseken fog védeni. FA Kupa speciális jószág, mert ha nincs újrajátszás akkor a Mikiegérrel ellentétben hétközi meccsként nem ékelődik két hétvégi bajnoki közé. Idén a versenynaptár zsúfoltsága miatt egyébként törölték az újrajátszásokat, úgyhogy januártól szinte biztos hogy Leno véd majd az FA Kupában.
DE MI VAN AKKOR HA LENO MEGSÉRÜL? Mivel én Martinezt is széttoltam pisával a német sérülése előtt inkább most nem írok semmi megfellebbezhetetlen következtetést, de Emi részvényei azért nem sokkal voltak magasabban, mint a még egy másodpercet sem látott izlandi gyereké, akinek Inaki Cana simogatása mellett talán csak felhúzza egy picikét a statjait, hogy a Ligue 1 kiesőjelölt Dijon védelme után most már egy meccsről meccsre szervezettebbnek tűnő Arsenal védelem mögött kell majd a fák közé állnia. Ha most a 20-ért eladott Emi helyére 10-15ért hozunk egy cserekapust, akkor szépen el lehet felejteni az Aouar/Partey igazolást. Mert kurvára nem biztos, hogy a Torreira & Guendouzi & Tank trió mindegyike végül tényleg értelmezhető összeggé lesz majd téve. Kockáztatnunk kell, de a középpálya megerősítése fontosabb, mint egy "bizonyított" no.2 a kapuba.
A Karakternek pedig leginkább azon kell vakarnia a fejét, hogy vajon megéri-e kidobni a lőcsöt az asztalra és a tavalyi elődöntős Villa elleni fiaskó után megint megpróbálni rámenni a Ligakupára, amire ha nem is lehet ráfogni a teljes tavaszi leolvadást, azért idén egy EL csoportkörrel megfejelve az őszi szezont, jövő tavaszra megint könnyen totális keret elfogyás lehet a történet vége, aminek hála sikeresen elbaszták a még lockdown alatt is szinte biztosnak tűnő BL indulást.
A West Ham meccset mindenféleképpen be kell húzni, hogy nyugodtan tudjunk belemenni a soron következő nehezebb bajnokikba. A Leicester elleni továbbjutásnak pedig inkább a végül itt maradó fiatalok további garantált játékpercei, mintsem a Csicskatripla hajkurászása miatt lenne nagy jelentősége.
Sorsolás update: Továbbjutás esetén a Lincoln City - Liverpool mérkőzés győzteséhez látogatnánk a nyolcaddöntőben.
