Maximum nagyítóval találhatjuk meg a szezon pozitívumait.

Azon nemigen lehet vitatkozni, hogy totális betli éven vagyunk túl és ezt nem is lehet máson számon kérni, mint magán az edzőn. Persze, lehet a tulajokra mutogatni, hogy ha beletolnak még 100 misit, akkor ez meg az van, de ha visszatekintünk a szezonra, a körülmények alakulására, ki mennyire volt balfasz/szerencsétlen, milyen sorsolásokat kaptunk, akkor ebben az évben az EL döntő és az utolsó fordulóig BL helyért való harcolás lett volna a minimum szint. Ezzel szemben mindkét fő sorozatban, ahol a BL elérése volt a cél bőségesen lebőgtünk.

Sok mindenért lehet kritizálni idén Artetat, az én szememben három súlyos hibát vétett a szezonban, ami nagyban befolyásolta a végkimenetelt és komolyan rombolta a renoméját:

• Az első ilyen volt Partey indokolatlan erőltetése az őszi NLD-n

Mikor a nyolcadik fordulóban a Villa ellen a szünetben sérülés miatt le kellett cserélni, hosszabb kihagyást prognosztizáltak neki. Kiesése meglátszott, a bajnokságban zsinórban három gyenge meccset hoztunk le és csak azért sikerült egy nyomorult pontot szereznünk, mert a Leeds ellen emberhátrányban bemákoltunk egy döntetlent.

Ellenben a Sp*rs még Hozéval hasított. Első fordulós vereségük után nem kaptak ki, ráadásul lepofozták a két manchesteri gárdát is. Eltérő formában volt a két csapat. Emlékeztek, ez volt az időszak mikor ment a hype, hogy a csirkéket most már tényleg komolyan kell venni… ez is jól öregedett, lol.

Ha jól rémlik Parteyról nem jöttek bíztató hírek a meccs előtt, kérdéses volt a játéka. Lehet mondani, hogy NLD, meg az „év egyik legfontosabb meccse”, de utána három papíron hozható meccsünk jött, semmi értelme nem volt kockáztatni egy olyan bajnokin, ahol maximum a döntetlenben reménykedhettünk. Ezzel szemben Arteta betette a kezdőbe, a gólt is kvázi amiatt kaptuk, mert Partey kisántikált az oldalvonalhoz. Később le kellett cserélni újabb egy hónap kiesés. A papírforma derbi vereség után újabb 3 meccsen 1 pontot tudtunk összekaparni. 7 meccsen szerzett két ponttal, meg is érkeztünk a 15. helyre.

Nem tudom, milyen infók alapján hozta meg ezt a döntést Arteta, de úgy vélem egy meccset a 11. fordulóban még ha az a NLD is be lehet áldozni, ha a kulcsfontosságú játékosod egészsége nem 100%osan kielégítő.

• Második, az EL elődöntős párharc

Az még talán bocsánatos bűn lehetne, hogy Artetara pont egy európai kupaeldöntőben jön rá a mentorára is jellemző kopasz kóklerség (értsd túlgondolás) és hülye elképzeléssel, taktikával küldi ki a csapatát az odavágóra. De az, hogy a mezőny egyik legrosszabb játékosát nem hogy a szünetben nem cseréli le (2-0-s hátrányban), hanem még azután se kapja le, hogy sárga laposként megúszott egy szintén sárgás belépőt, azt már nagyon nehéz épp ésszel felfogni.

Ráadásul ezen a játékoson már elment egy párharc korábban, amit aztán nagy nehézséggel, faszmákkal(?) mégis sikerült behúzni. Eleve nem tudom mi a faszomat keresett a kezdőben… Ilyen szintű amatörizmust, naivitást nagyon ritkán látni ezen a szinten.

De a sors és/vagy Emery beszarisága még ezután is adott egy esélyt. Annyit kellett volna tenni, hogy hazai pályán győzni kellett volna egy 2-1-re elvesztett idegenbeli meccs után. Erre válaszul sikerült a csapatával egy totálisan nulla teljesítményt lerakni, ahol konkrétan abban bíztunk egész meccsen hátha összejön nagy szerencsével egy nyomorult talált gól, pedig akkor már láttuk, hogy Smith-Rowe-val és Odegaard-al képesek vagyunk kulturált futballra. A végén mégis a lehető legszánalmasabb eredménnyel sikerült zárni a meccset: nulla nullával… Az ember még azzal is jobban kiegyezett volna, ha 2-0-ra kikapunk, mert a vége felé minden mindegy alapon támadunk és a spanyolok emiatt elmennek két kontrával. De az hogy egész meccsen nem tudunk két komolyabb helyzetet kialakítani, hanem tényleg csak megy az erőlködés az ötlettelen semmi, az egyben beárazta és össze is foglalta az egész szezonunkat.

Mindezt úgy, hogy ekkora már kristálytisztán látszott, hogy ezen a meccsen meg az esetleges pár héttel későbbi döntőn múlik a szezonunk. Ezt sikerült összehozni 8 hónap után. Ez kurvára kínos.

• Lassú reagálás és támadójátékban felelhető sok kérdőjel

Végére hagytam a számomra legaggasztóbb jelenséget a támadójátékunk sokszori kilátástalanságát.

Mert lehet azt mondani, hogy az előbb említett kettő-három eset csak kiemelt jelenetek a sokaságból, ami egy tapasztalatlan edző velejárója, viszont azt nagyon nehéz megértenem miért nem tudunk értelmes támadójátékot felmutatni, erre láthatóan abszolút alkalmas játékosokkal. Az Elneny féle „inkább nyomok még két alibi (hátra) passzt, ahelyett hogy bevállalnék egy progresszívat” megmozdulásoktól már konkrétan sugárban hányom az epét.

Először is hónapokat kellett arra várni, hogy a tavalyi „inkább védekezésre koncentráló, kevés helyzetből jó hatékonysággal operáló” játékunkat felváltsuk. Smith-Rowe már októberben PL2-es meccseket játszott, novemberben már EL-ben is kapott szerepet igaz ott is inkább a Saka/Pépé féle vonalhoz közel játszott, de még így is várni kellett plusz egy hónapot, míg 15. helyre süllyedünk, hogy végre az eredeti posztján és szerepkörében játszhasson. Láthatóan nem igazán volt terv, arra hogyan fog fejlődni a játékunk (nagyon remélem nem Willian volt az A terv…).

De ezzel önmagában megint nem lenne probléma. Jött az isteni szikra: több kreatív típusú játékossal kreatívabb futballt lehet játszani… no shit. Viszont attól, mert erre sikerült rájönni úgy kb 4 hónap után, nem tudtuk fenekestül felfordítani a játékunkat. Annyit értünk el vele, hogy most már voltak elvétve meccsek, ahol látványosabb támadójátékot tudunk felmutatni. Sajnos ez sem volt konzisztens, és ha megnézzük a december utáni időszakot, leginkább csak gyenge csapatok ellen tudott ez a kreatívabb futball megmutatkozni. Még Aubameyangot sem sikerült beilleszteni ebbe a viszonylag új rendszerbe, ahol neki már csak kvázi ékcsatárként jut hely. Volt, hogy jól működött, a kreatív játékosokkal (Saka, ESR, Odegaard) jól kombinált, de volt hogy 5 labdaérintése volt egy félidő alatt és totálisan hasznavehetetlen volt. Ez is leginkább annak volt függvénye mennyire jó, értelmes csapat/edző volt az adott ellenfél. Lacazette-tel például jól lehetett volna kombinálni a szerepüket, mert más típusú támadók, de ezt sem sikerült véghez vinni. Sokszor volt olyan érzésem adott meccsen, hogy a másik csatárral többre mennénk.

Másfél év után még mindig nincs „gála kezdőnk”. A támadó játékosokat nem tudjuk úgy felküldeni a pályára, hogy magabiztosan kijelenthessük az adott meccsen elvárás a minimum 2-es xG elérése. A karácsonyi változást követően eltelt már több mint 4 hónap és a mérkőzések nagy részében a legnagyobb hiányosság még mindig a kevés helyzet kialakítása.

A másik igen komoly probléma, hogy nem tudjuk lereagálni ha egy ember kiesik a fontosabbak közül. Sokak szerint az EL bukta leginkább Tierney kiesésén múlott és hogy ezt Arteta rosszul próbálta orvosolni. De láttuk azt is mi van ha nincs Partey vagy egy olyan CB, aki a labdakihozatalokban jó. Számomra ez is aggasztó, hogy mennyire gyenge lábakon áll a játékunk és láthatóan az edzőnk ezt nem tudja (még?) áthidalni. Mert abban nagyon nem lehet reménykedni, hogy majd olyan leszteresen 13-14 emberrel végigtoljuk a következő szezont, heti 1 meccs ide vagy oda.

•  +1-nek még megemlíteném a fegyelmezetlenséget.

Ha már nem nálunk játszanak a legdrágább, legképzettebbek, legtehetségesebbek, akkor legalább elvárná az ember, hogy egy komoly edző fejben összekapja a társaságot és nem gyűjtik halomszámra a piros lapokat és nem szopnak be olyan nevetséges gólokat (WHU elleni szabi), amikért megye2-ben is kinevetnek.

Tavalyi szezonban Arteta egyértelműen túlteljesített. Null kilométeres edzőként, pandémia miatti leállással, totális nihilben lévő csapatot eljuttatott a kupadöntőbe és meg is nyerte velük a trófeát. Rengeteg bizalmi tőkét szerzett ezzel, viszont idén ennek a tőkének a nagy részét (vagy mindet) eljátszotta. Azt gondolom, egy remélhetőleg normális offseasonnel, az első alapozással még megérdemel egy évet, ahol heti egy bajnoki meccsre kell felkészítenie a társaságot. Viszont jövőre ki kell mondani, hogy eredmények kellenek. Nem tavaszra kell összeállnia a csapatnak, hanem már őszre. Mert szép, hogy decemberi Chelsea meccs óta mi szereztük a harmadik legtöbb pontot, meg egész bajnoki idényt tekintve kapott gólokban a harmadik legkevesebbet (xGA-ban ötödik legkevesebb), de ezek mit sem érnek, ha nem tudunk erre építeni már rögtön az első fordulókban.

Messze van még az augusztus, de szerintem már most kijelenthető, ha nem lesz meg jövőre a BL indulás, akkor le kell vennünk a kezünket Artetaról.

Egy darab enyhítő körülmény lehet, ha valami történelmi szezont fut az első négy és mondjuk 77 pont is kevés lenne az első négybe kerülésért. Minden más esetben BL or OUT.

Még egy személyes csalódás a szezonból:

Nekem az idény egyik legnagyobb csalódása Reiss Nelson totális földbeállása. Nem látunk a színfalak mögé, így ez is kicsit ködszurkálásnak hathat, de szerintem ilyen fajta nulla hozzáadott értéket (a vicc EL csoportkörben pár meccs, semelyik másik sorozatban nincs 90 perce), nem lehet csak edzői kóklerségre/pikkelésre fogni. Komoly hozzáállásbeli problémákat sejtek a háttérben, aminek a változására vélhetően mi már nem fogunk várni. Neki úgy néz ki a másodosztályban (esetleg Németország gyengébb csapatainál) kell majd újra felépítenie magát, ha tudja. Nagyon meglepődnék, ha jövőre is a keret tagja lenne. Nagyon szomorú, de sajnos a tipikus angol tini „sztárocska” pályafutást választotta. El kell sajnos engednünk a kezét.

És ha elővesszük a nagyítónkat, akkor talán sikerül megtalálni azt a pár apró pozitívumot.

Leginkább talán Saka következő szintlépését lehet megemlíteni. Tavaly kvázi a semmiből hozta a PL kezdő szintet, idén meg egyértelműen húzónévnek számított, akitől már elvárás volt, hogy adott meccsen a mérleg nyelve legyen. Nagyon sokszor ennek eleget is tudott tenni, 19 évesen ez igen komoly erény (nyilván ez a többiek kritikája is egyben). A szezon végére, azért érezhető volt a játékán, hogy elfáradt, már messze nem volt olyan hatékony és kiegyensúlyozott, de ez abszolút nem is lehetett tőle elvárni.

Saka mellett, én még megemlíteném Gabriel és Partey szerződtetését. Talán nem elhamarkodott kijelenteni róluk, hogy jó vételek voltak és nem csak a Willian-skálán mérve…

De nálam itt befejeződött ez a lista.

Nyári tervek:

Jelenleg semmi értelmét nem látom egy x ezer szavas posztot írni, hogyan lehetne ráncba szedni a keretet, mert tulajdonképpen nagyon egyszerűen össze lehet foglalni: Partey-n kívül minden 25 évnél idősebb játékosért nem kár, ha megkapjuk ért a normális árát.

És akkor vissza is lehet térni a szokásos nyári gumicsonthoz: Amíg nem tudunk normális összeget kisajtolni, abból a minimális értékből, ami még van ebben a keretben, addig csak magunknak nehezítjük meg a felzárkózást.

Mélységesen hidegen hagy, hogy most Lacazette vagy Xhaka megy, esetleg marad. Természetesen nem őket kell elsősorban lecserélni, kiszórni, de már ezeknek a játékosoknak a sorsa sem tud érdekelni, mert hol jók, hol rosszak. Inkonzisztensek, így ha az ő eladásukon tudunk komolyabb összeget szakítani, akkor én egy percig nem gondolkodnék el, azonnal eladnám őket.

Két dolog érdekel engem az idei nyárral kapcsolatosan. Egy, megtanulunk-e végre értelmesen eladni, mert most aztán igazán lehet és kell is csökkenteni a bértömegen. Kettő, a saját neveléseinkkel mihez kezdünk. Vannak nyilvánvaló távozók (mint pl Nelson, AMN?) és vannak olyanok, akik még talán tudnának segíteni a csapaton a következő szezonban (Willock, Nketiah). Maradni nem fog mindegyik, de nagyobb pénzt nyilvánvalóan az utóbbiak eladásából tudunk szerezni. Willock értéke nyilván most az egeket verdesi (többiekhez képest), lehet sosem lesz ilyen magasan. Én személy szerint a jelenlegi rendszerünkben (ha van ilyen) nem tudom elhelyezni, 10-es szerephez nincs meg a kellő technikai, passzolási képzettsége (lsd Odegaard mire volt képes), Partey mellett meg fizikailag, védekezést tekintve nem tartom elég jónak. Az meg kicsit luxus lenne, hogy padoztatjuk és kapna 15-20 perceket meccs végén. Neki most kéne minél több játékperc a fejlődésének szinten tartásához.

Komoly döntést kell majd a vezetőségnek meghoznia, ha érkezik Willockért egy komolyabb ajánlat. Mindkét opciónak meglesznek a racionális érvei, de azt már most kijelentem, hogy a sajtóban keringő 20 milliós árcédula nevetséges összeg. Nketiah-t szerintem kár lenne eladni, Balogun hosszabbítás ide vagy oda, de ha az utóbbi mellett tesszük le a voksunkat, akkor valahol az is magyarázható. AMN szerintem szintén tudna hasznára lenni a csapatnak, Cedric backup posztját minimum elfoglalhatná (esetleg kezdő RB posztot?), de ha mindenképpen középen képzeli el magát Ainsley, akkor neki is jobb lenne, ha tovább adnánk.

Szóval jó pár döntést kell meghoznia a vezetőségnek, de ahogy mondani szokták minden a matekon múlik, hogy mennyi az annyi. A múltban leginkább itt szokott elhasalni nálunk a nyári mercato.