Outelágazás

Mit tanultunk az első 19 bajnokiból?

Facebook Tweet
2023. február 03. - Zero_L

Azt, hogy gecijók vagyunk?!

Röviden és tömören talán így lehetne összefoglalni a bajnokság első felét a részünkről. Az első 50 pontunkba konkrétan nem lehet belekötni. Persze, kikaptunk az OT-n, nem tudtuk idegenben megverni a jelenlegi ligautolsót, Leeds ellen kellett egy kis mák is, de ezek szőrszálhasogatások. Jelenleg olyan mutatószámokat hozunk, akár a 2,6-s PPG-t akár a 90 percre vetített 1,9-es npxG-t nézzük, amiket elit csapatok szoktak csinálni. Pont, mint a négy szezonnal ezelőtti Pool-City bajnoki párharcban a csapatok, ahol a végén 97 ponttal lettek másodikak a vörösök. Természetesen akkor ez a páros 38 meccsen keresztül tartotta fent ezt a historikusan erős formát, remélhetőleg idén viszonylag szerényebb teljesítménnyel is el lehet érni a bajnoki címet.

És igen, féltávnál lehet bajnoki versenyfutásról beszélni, de komolyan elhinni, hogy innen csak mi ronthatjuk el az hatalmas naivitás lenne. Tudjuk nagyon jól, hogy nagyon messze van még a vége, a két City elleni bajnoki nagyban befolyásolhatja a végkimenetelt, de az komoly előnyt jelent számunkra, hogy ezen a két meccsen bőven elég az 1-1 pont, a lényeg, hogy kétszer nem kaphatunk ki. Iszonyatosan impresszív ez a jelenlegi bajnoki teljesítményünk és bármelyik más csapat ellen több önbizalommal beszélnék egy fej-fej melletti bajnoki versenyfutást illetően, de sajnos pontosan tudjuk kik ellen kell küzdeni. Ha csak a gólfosó Haaland lenne ott még azt lehetne mondani, hogy egyik meccsen lő hármat, négyet aztán két meccsig offon lesz, az nekünk okés, de sajnos Guardiolaék pont a korábban említett négy évvel ezelőtti bajnoki idényben mutatták meg, ha minden összeáll náluk, akkor bedarálnak akárkit. Akkor a Pool még annál is jobban kezdett, mint most mi (1 ponttal szereztek többet), de jött egy hullámvölgy pont január vége március eleje között, ahol 6 bajnokiból becsúszott 4 döntetlen is, ami önmagában nem is lett volna probléma, csak Pepék az utolsó 19 bajnokijukból 18-at (!!!) megnyertek.

Nem azt mondom, hogy ezt idén is össze tudják hozni, mert azért látszik egy viszonylagos jól lakottság rajtuk és a jelenlegi játékuk sincs még teljesen szimbiózisban Haaland játékával, egy minimális frissítés elférne a keretükre, de ha ezt szezon közben át tudják hidalni, akkor bizony ez az 5 pont+1meccs előny nagyon gyorsan elillanhat a maradék 19 bajnokin.

De most ne ezzel foglalkozzunk, inkább azzal, amit a játékosok és Arteta is többször mondanak, nagyon helyesen: magunkra koncentráljunk.

Lehet elhamarkodott ezt a következtetést levonni, de hétről hétre az az érzésem, ez a csapat már van annyira erős, hogy 1-1 játékost tudjon pótolni meccsekre. Olyan minőségű az alapjátéka, annyira összeérett a rendszer, amiben játszanak, aminek köszönhetően kompenzálni tudják az adott játékos hiányát. Az elmúlt fél évben volt rá példa, hogy Partey nem állt rendelkezésre pár meccsen, Odegaard-t kellett helyettesíteni most meg Nketiah egész jól tudja pótolni a hiányzó Jesust. Zinchenko is alig játszott 900 percnél többet az ősszel, pedig láthatjuk most, hogy huzamosabb ideje visszatért mennyit jelent az ő játéka. Egy plusz emberünk van a középpályán úgy, hogy nem azon a poszton játszik. Nyáron sokunk „csak” egy alternatívát látott benne LB poszton, egy plusz rotálási opciót, de ő sokkal több ennél. Egy olyan x-faktor lett a csapatban, akinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a labdás kontrollt fent tudjuk tartani a kellő szinten. Vezéregyénisége meg nagyon alulértékelt. Összességében a hiányzók nélkül is működött a rendszer, nem volt tökéletes, de a játékosok megoldották és szállították a győzelmeket.

Nyilvánvaló, hogy a rangadókra a gála kezdőre van szükségünk a győzelem eléréséhez, azon a szinten még nincs a keret, hogy a padon is impact játékosok üljenek, bár ezek a Mudryk és Caicedo átigazolási pletykák nagyon abba az irányba mutatnak, itt Eduék komolyan gondolják már a BL-re való minőségi keretmélységet.

Talán Saka az egyetlen olyan játékos, aki most kvázi nélkülözhetetlen (bár nyugodt szívvel azért Jorginhora sem bíznék zsinórban 5-6 bajnokit, szóval Parteyt is óvni kell) és nem láttuk nélküle a csapatot a bajnokságban játszani, de Trossard érkezésével azért a variálási lehetőség is megnő a támadó hármasunknál. Nyilván, Saka sokkal több mint egy rendszerbe tökéletesen illő szélső, aki cselekkel és labdavezetéssel bontani tudja a védelmet. Lassan tényleg világsztárrá válik a szemünk láttára, aki kvázi a semmiből is gól tud rúgni, elég csak legutóbbi MU elleni góljára vagy anno a Leeds elleni találatára gondolni. Szélsők tehermentesítésére jött Trossard, de ő is inkább bal oldali szélső és bár Marinelli át tud menni jobb oldalra, létszámban ilyen értelemben meglennénk, a minőség már egy másik kérdés. Ha a gála kezdő többi tagja adott, akkor pár meccsre szerintem Sakat is tudnánk pótolni, akkor lesz baj ha egyszerre kéne mondjuk hármat helyettesíteni valamelyiket huzamosabb ideig.

Másik igencsak fontos fejlődés idénre, hogy fejben hihetetlenül egyben van a társaság. Elsősorban a játékban való magabiztosság nagyon látványos, mint például mikor momentumot vagy vezetést szerez egy csapat, de ami még ennél is szembe tűnőbb, hogy a felesleges „narancssárgás” megmozdulások teljesen kivesztek a játékosokból. Azt hiszem nem kell kiemelni, hogy ez egyértelműen Xhaka megmozdulásain látszik a leglátványosabban. De ez nem csak rá igaz, hisz a keret többi tagja is csinált elég sok faszságot az utóbbi pár évben. Hibák még mindig vannak hátul, láttuk már Salibat, Gabrielt és Ramsdale-t is bakizni, amiből gólt kaptunk, ezek sajnos benne vannak a játékban, de idén a konkrét lábon lövést teljesen sikerült kiirtani a játékunkból. Nincsenek első fél órákban kapott totálisan felesleges piros lapok, sőt idén még nem állítottak tőlünk ki senki, pedig hosszú ideig mi vezettük „piroslapos” tabellát (egy évvel ezelőtti stat). Nem csak konkrétan a piros lapokra kell érteni ezt, Saliba például október közepe óta az 5. sárga lapos, egy meccses eltiltás küszöbén állt, de lehozta ezt a pár hónapot úgy, hogy nem kapott lapot, így eltiltás nélkül sikerült átvészelnünk a bajnokság első felét. Egy időben azt lehetett érzékelni, hogy Arteta képtelen hatni a játékosokra ilyen téren. Itt volt már jó ideje, de játékosok mégsem tudták fegyelmezni magukat a pályán, ami rendesen kihatott a végeredményre. Nem tudom idén ez minek az eredménye, talán több vezéregyéniség került be a csapatba, de abszolút látszik a pozitív változás, ami szintén elengedhetetlen, ha bármilyen szinten komolyan akarjuk venni magunkat, mint bajnokesélyes csapat.

Folytatásban legfontosabb meccsünk egyértelműen a City elleni bajnoki lesz, ott sok mindent meg kell mutatnunk. Nem vagyunk győzelmi kényszerben, de hazai környezetben nagyon fontos lenne a három pontot megszerezni. Ezzel tényleg tudnánk egy kis levegővételnyi előnyt szerezni és mentálisan is megmutatnánk mi komolyan gondoljuk ezt a bajnoki címet. A szezon hátralévő részében még idegenben lenne egy Pool, City, NU rangadók és csak a Chelsea ellen játszunk otthon, egyiknél se lehet biztosan három pontról beszélni. Ellenben a City a rangadóit (leszámítva a most hétvégi teljesen komolyan vehetetlen Sp*rs ellenit) mind egytől egyig otthon fogja játszani, ami elég komoly előny számukra. Nyilván nekik ott a BL, ahol elnézve a mezőnyt most tényleg komoly eséllyel indulnak. Reméljük minden energiájukat ebbe fogják ölni.

Jelenleg azt mondanám ennek a mostani Arsenalnak a legnagyobb problémát egy esetleges sérülés(hullám) bekövetkezte jelenthet, ami a mi történelmünket ismerve nem annyira valóságtól elrugaszkodott.

Igazából ez a statisztika sem tűpontosan mutatja meg a valóságot, mert tavaly Partey sérülésébe került a top4-ünk, de azért mutatja, hogy kevesebb olyan játékosunk van, akik egy komplett vagy fél éveket kényszerülnek kihagyni. Lehet ez csak szerencse kérdése, hogy most nem meghatározó játékos sérül meg, hanem „csak” Elneny, akit kvázi végszükség esetére tartunk a keretben. Bár már csak a két fronton vagyunk érdekeltek, EL-ben sorsolástól függően akár még simán felküldhetünk egy rotációs csapatot, de a bajnokságban nemigen volt rotálás az ősszel. Kapusunkon kívül van kb 7 ember aki szinte végig játszotta az egész első felét a bajnokságnak. Persze, többüknek volt egy hónapos VB szünet, de nem tudom ez hosszútávon mennyire fenntartható.

Ha már az idei szezonunk minden szinten arról szól, hogy ez egy teljesen másik csapat, akkor a hétvégén ismét lehet ezt bizonyítani. Egy olyan Evertonhoz megyünk látogatóba, akik október eleje(!!) óta csak egy bajnokit nyertek és azóta összesen öt tehát ÖT pontot gyűjtöttek… Elkapott a dejavu érzés? Ez nem véletlen, tavaly hasonló helyzetben az akkor szintén kutyaszar formában lévő Evertonhoz látogattunk és sikerült vezetésről kiszopni, az utolsó 10 percben. Ki ne tudná feledni:

ars2.jpg

Mondani sem kell, hogy ez a kifejezetten kötelező 3 pont mennyire sokat számított volna az év végi elszámolásban. Jó lenne, ha ez idén nem ismétlődne meg. Persze nyilván most rúgták ki a kókler Lampardot, szóval ez számunkra a klasszik „csapdameccs” új edzővel az ellenfélnél.

Én azért bízom abban, hogy olyan erős az alapjátékunk, hogy az új edző által hozott impulzusokat ellensúlyozni tudjuk a minőségünkkel. Sean Dyche-tól mit is várhatnánk, mint atom bunkert, de a mi részünkről feledtetni kéne az FA kupa kudarcot, még ha az nem is volt annyira szívszorító. City elleni bajnokiig mindenképp meg kell tartani a mostani előnyünket. Nem lesz könnyű, mert még előtte a Brentford is ellátogat hozzánk (pont a Cityt verték idegenben a VB előtt), szóval ha van kötelező három pont akkor ez az Everton elleni tuti az. Nagy csapatként ezt most kérdés nélkül be is kell húznunk…

komment
visszatekintés premier league keepwinning verytop not a trophy

Ajánlott bejegyzések:

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása