Whatever it takes…
Kilenc meccsünk van hátra a szezonból. Ez a kilenc mérkőzés fogja eldönteni bajnokok leszünk idén vagy sem. Az viszont már most vitathatatlan, hogy ez az idényünk sikeres volt és eljött az a szintlépés, amire Arteta kinevezése óta vártunk. Talán most már senkinek nem kell külön magyarázni, hogy ez az idei teljesítmény nem szerencse kérdése, hanem egy kiváló coaching és kiváló csapatépítési filozófia eredménye.
Idén bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk a bajnoki kihívó szerep betöltésére, amire úgy igazából talán legutóbb 2007-08-as idényben volt példa. Akkor is sokáig vezettük a tabellát majd a bajnoki hajrában két riválisunk elleni bajnokit is elveszítettük úgy, hogy mindkét meccsen sikerült megszerezni a vezetést. Végül öt pont híján lemaradtunk a bajnoki címről.
Az elkövetkezendő kilenc „döntőn”, azt kell bebizonyítania ennek a csapatnak, hogy meg van benne a bajnoki matéria és be tud lépni azon a bizonyos ajtón, amin lassan már 20 éve képtelenek vagyunk. Azt a srácok már bebizonyították ebben a szezonban, hogy megvan bennük az az egység, a profi hozzáállás, a küzdeni tudás, a soha nem adjuk fel mentalitás, ami top csapattá tudta tenni őket, de bajnoki címhez, főleg egy top formában lévő City ellen még ennél is több kell. A jelenlegi 5 pont előny tulajdonképpen semmit nem jelent, hisz egymás ellen még játszani fogunk ott azonnal le tud ez csökkenni kettőre. Azt a korábbi évekből nagyon jól ismerjük, hogy a City képes arra, hogy vereség nélkül lehozza a hátralévő meccseit, és nekik igazából egy Brighton elleni meccset leszámítva már nem nagyon van nehéznek mondható ellenfelük.
Ezzel szemben nekünk az egymás elleni meccsünk mellett még mennünk kell Newcastle-be, akik még biztos harcban lesznek a BL-ért, a szintén oda vágyó Brightonnal és nem utolsó sorban a mostani anfieldi túra sem hangzik sétagaloppnak. Rengeteg lehetőség van bizonyítani, Saliba nélkül (vagy bármelyik kulcsjátékos nélkül) ezek bizony piszok nehéz meccsek lesznek. Holding a közép és kis csapatok ellen nem annyira gyenge láncszem, az ilyen meccseken akár beleférhet egy Saka, Partey, Odegaard vagy Jesus padoztatás is, de a rangadókon főleg majd a bajnoki döntőnek számító City elleni meccsen gála kezdőre van szükségünk.
De előbb a mai meccsen kell túl lenni, ami a hátralévő kilencből az egyik legnehezebbnek ígérkezik. Látva a Pool utóbbi két meccsét, rangadóját legyinthetnénk, hogy igazából nincs félnivalónk, ha hozzuk az eddig megszokott játékunkat, akkor nem szabad, hogy gondban legyünk. Kloppék viszont nagyon kétarcúak idén, teljesen más teljesítményt tudnak letenni a pályára otthon, mint idegenben (pont mint az NBA-ben a Golden State Warriors).
Két komoly problémával szembesültek idén a Vörösök. Az egyik, hogy fizikailag lerohadt a keretük, főleg a középpályán és a másik, hogy taktikailag sem tudnak olyan szintre kerülni, ami ezt kompenzálni tudná. Thiago nagyon hiányzik a középpályájukról, aki nem csak a támadásépítésben tud segíteni, de hatalmas nyomástűrő képessége van, így a letámadások ellen is sokkal jobban reagálnának. Természetesen nem egy emberen múlik náluk sem a csapat sikeressége, de a jelenlegi Henderson-Fabinho párossal megint más mind a letámadás, mind a támadásépítés kivitelezése. A City elleni rangadójuk egy komoly viszonyítási alap lehet a mai meccsünkre, mert Arteta és Guardiola játékfelfogása és ahogy játszatják a csapatukat szinte megegyezik. A liverpooliak fizikai lemaradását idén már nem tudják orvosolni, ehhez új igazolásokra van szükségük. A hétközi Chelsea elleni meccsükön azért sok kulcsemberüket tudták pihentetni, de ha hozzuk a szokásos intenzív játékunkat, akkor 90 percen keresztül ki kell jönnie, a két keret életpályája közötti különbségnek. A nagyobb kérdés Klopp milyen játékfelfogással küldi pályára fiait. City ellen próbáltak rangadóhoz méltóan nagy csapatként hozzáállni, letámadni és játszani a megszokott Klopp-focit, de a letámadásuk nem volt eléggé percíz, a védekezésük ennek is köszönhetően teljesen kiszolgáltatott volt, így nem volt kérdés, hogy a City ledominálja őket. Hatékonyabb lett volna, ha kvázi feladja ezt a tervét Kloop, csak az átmenetekre és kontrákra állítja rá a csapatot (lsd Arteta első fél éve). Ezzel a taktikával szerintem meg tudna lepni minket ma a Pool, az elején biztos. Nem hagyni területet nekünk és a még most is iszonyatosan veszélyes Salah, Gakpo, Nunez hármast futtatni az üres területekbe. Nagy kérdés Klopp hazai pályán felvállalja-e ezt a szerepet, tanul valamit a City elleni meccsből vagy megpróbálja ugyan azt véghez vinni minimális változtatással. Azt azért megmutatták mindkét manchesteri csapat ellen, ha az ellenfél hibát vét el, akkor támadó harmadban felelhető minőség bőven elég arra, hogy ezeket könyörtelenül kihasználják.
Ami minket illett úgy érzem, nincs szükségünk semmilyen változtatásra. Nyilván Saliba hiánya nagyon fájó és Holding személyében a liverpooli letámadás miatt akár a gyenge pontunk is lehet, de ezzel sajnos együtt kell élni (volt rá idő felkészülni), a többi poszton a legjobb játékosainkkal tudnunk kell ezt kompenzálni. Bár Trossard idén már hintett egy hármast az Anfielden én mégis a Jesus-Saka-Martinelli kezdő támadó hármast raknám fel, egyszerűen a brazil-belga közötti minőségbeli különbség miatt. Ahol elbukhatjuk a meccset az egyértelműen az egyéni hibák. Itt nem csak Holdingra gondolok, aki például tavaly mikor egy sp*rs elleni rangadóra kellett beugrania ritka pocsék teljesítmény nyújtott, de láttunk már megingást idén Gabrieltől vagy Ramsdaletől is és akár egy Henderson-Xhaka "szellemi"összetűzésből is kijöhetünk nagyon rosszul. Ilyen meccseken - ahogy idén a City ellen is - egyszerűen nem férnek bele ezek a ki nem kényszerített hibák. Ebben a szezonban látszik a játékosokon, hogy fejlődtek ezen a téren is és ezeket a megingásokat szinte kivétel nélkül kompenzálni tudta a csapat. Bár nincs jó formában a Pool, azt már bebizonyították a MU elleni 7-0 alkalmával, ha az ellenfél nem veszi őket elég komolyan, akkor még mindig meg van bennük az a gyilkos mentalitás, hogy kivégezzék ellenfelüket.
Úgy érzem ez a meccs elsősorban mentálisan lesz nehéz és hatalmas kihívás a játékosok számára. Ha el tudják viselni az anfieldi atmoszférát, túl tudnak lendülni azon a nyomáson, hogy már több mint 10 éve nem sikerült győzni ebben a stadionban (lehet ez csak a szurkolói fejekben hagy mély nyomot), az egyre kiélezettebb bajnoki versenyfutásban minden pont aranyat érhet, maximálisan tudnak fókuszálni, akkor érvényesíteni kell a két csapat közötti jelenlegi forma és státuszbeli különbséget.
És ennek köszönhetően sokkal nagyobb önbizalommal tudnak majd menni az Etihadba 2,5 hét múlva.
