Outelágazás

Indul az igazi szezon hajrá, ráadásul a két legfontosabb fronton

Facebook Tweet
2024. március 31. - Zero_L

ars_1.JPGElérkeztünk az szezon azon szakaszához, ami igazán számít. Úgy vághatunk neki az utolsó két hónapnak, hogy két fronton is esélyünk van a győzelemre.

Természetesen, fontos leszögezni, hogy egyik sorozatban sem mi vagyunk a kimondott esélyesek, de a januári szünet után megmutatta a csapat azt az oldalát, amit vártunk tőle a nyári átigazolási szezont követően. Még nyilvánvalóan nem ismerjük a szezon kimenetelét, lehet mindkét versenyfutásban alul maradunk (jelenleg erre van nagyobb sansz), de semmiképpen sem lehetünk elégedetlenek a szezon végeztén, mert a csapatnak ismét sikerült szintet lépnie.

A legegyértelműbb fejlődést a labdanélküli játékunkban fedezhettük fel. Ez nem csak a védekezést, hanem az intenzív letámadást is magában foglalja. Viszont amit idén védekezés nevén művelünk arra nincsenek szavak, természetesen pozitív értelemben. Adott volt a liga (most már nyugodtan kijelenthető) top5 legjobb belső védőjéből kettő, Saliba és Gabriel személyében, vagy összességében a liga egyik legjobb védelme, hisz már tavaly a harmadik legkevesebb xGA-t hozta össze a csapat és ehhez sikerült a nyáron hozzáadni a piac egyik legkiemelkedőbb labda nélküli 6-osát. Az egy meg egy matematikai műveletből sikerült kihozni hármat, mert egymás erősítette ez a két egység.

Csakhogy számokkal is alátámasszam, tavalyi bajnokikon átlagosan meccsenként 1,1 xGA-t kaptunk ez idén 28 meccs alatt nem éri el a 0,7-es átlagot. Abszolút nem részlehajlás kijelenteni, hogy Európa legjobb védekező csapata vagyunk. Szinte minden védekezési statisztikai mutatóban magasan a legjobbak vagyunk. 

Támadó oldalon már nem ennyire egyértelmű és látványos a fejlődés. Havertz hatékony használata egy komoly fejtörést adott Artetaéknak. Ősszel rendszeresen tapasztalhattuk, hogy bizonyos meccseken a csapat támadójátéka meg sem közelítette a korábban etalonnak számított „VB előtti formát”. Rice és Havertz labdás játékba való beépítése egy kicsit nehezebben sikerült és igazából most sem lehet magabiztosan kijelenteni, hogy megtaláltuk a gálakezdőnket, viszont a kezdeti problémákat sikerült orvosolni. Ezekben a nehézkes időkben elsősorban a kiváló pontrúgás kombinációinkra hagyatkozhattunk, ami elengedhetetlen volt a döcögő támadójáték kompenzálásához és a győzelmek kiharcolásához. Pár éve még biztosan sokan röhögtek ezen a „szabadrúgás specialista” kifejezésen, de idén bebizonyosodott, mennyire fontos Nicolas Jover munkája a stábban. Statisztikailag is megmutatkozni, hogy a többi csapathoz képest mind védekezésben mind támadásban mennyi hozzáadott értéke van ennek.

Vissza a támadójátékhoz, a probléma elsősorban abban rejlett, hogy középpályán a labdakihozatalokban túl sokat kellett visszalépnie Odegaardnak, főleg ha Zinchenko hiányában Kiwiornak kellett játszani a védelem bal oldalán. Ezért a támadó harmadban nem igazán volt ember, aki a 10-es szerepkört felvegye. Ráadásul Havertz a támadó bal oldali nyolcasban nem igazán találta a helyét, társaknak is szokniuk kellett. Emiatt nem tudtuk elég helyzetet alakítani, főleg egyéni megmozdulásokra alapult a játékunk, esetleg a szélen Saka, Martinelli-re kellett hagyatkoznunk. Ez utóbbi tavaly is része volt a játékunknak, bár míg tavaly ez egy újdonság volt idén már Saka-t rendszeresen kettőzik a szélen az ellenfelek. Az igazi probléma az volt, hogy ebből nemigazán sikerült előnyt kovácsolni, hisz ha szélen két védőt leköt Bukayo, akkor a pálya többi területen emberelőnyt kellene kiharcolni, a védekezési visszarendeződés hiányosságát ki kellene használni.

Megoldás végül az lett, hogy Havertz-et feltolta Arteta a csatár posztra, ezzel ellensúlyozva Jesus sérülése miatt a kombinatív csatár hiányát. Ennek következtében Rice került fel a baloldali támadó nyolcas szerepkörébe és a helyére Jorginho került be, aki támadásépítésben bőven hozzá tud annyit, hogy Odegaardnak ne kelljen annyit visszajönnie a középpályára és így a támadóharmadban tudjon minél több időt eltölteni, helyzeteket befejezni, kreálni. Ez részmegoldásnak abszolút bevált, de Jorginho miatt hosszútávon biztosan nem lehet alkalmazni. Erre a megoldás egyértelműen Partey lehet, akit sajnos még nemigen láttuk Rice-szal együtt a középpályán. Furcsa lesz megnézni, hogyan nézne ki a gála kezdő, ha Partey-Rice-Odegaard-Havertz és Jesus is egészséges, mert ilyenre még idén nem volt példa, együtt meg nemigen lehetnek mind a pályán hacsak nem hiányzik Martinelli és Jesus játszik bal oldalon.

Szépen épülnek a fel a sérültek az utolsó két hónapra, ezért kíváncsian várhatjuk Arteta, hogyan képzeli el a gála kezdőt például egy Bayern elleni BL visszavágóra. A védekezésünk bitang kemény, amihez a támadójátékunk az utóbbi 3 hónapban erősen feljavult. A válogatott szünet előtt nem volt kérdés, melyik a legjobb formában lévő csapat Angliában. Számunkra az a kérdés, hogy ezt tudjuk még tovább folytatni két hónapon keresztül vagy kicsit túl korán kerültünk csúcsformában.

 Itt állunk most, de mit hoz a jövő?

Talán egyszerűbb a Bajnokok Ligájával kezdeni, mert ott már megvan az ellenfelünk és tudjuk is a párosításokat a döntőig. A negyeddöntő sorsolásaiból adódóan tudni lehetett, hogy a legjobb nyolc között nemigen lehet könnyű ellenfélre számítani. Ez sajnos annyira be is jött, hogy a régi ismerős Bayernnel fogunk találkozni. Úgy néz ki nem telhet úgy BL szezon, hogy a bajorokkal ne hozzon össze a sors minket vagy nem telhet el úgy egy futball év, hogy ne éljünk át egy Kane diveolást ellenünk…

Bőven van mit törleszteni a német gárdának, de a Porto elleni meccseken mutatott játék édeskevés lesz még a tisztes helytálláshoz is. Természetesen nem ebből a párharcból kell kiindulni, mivel teljesen más a két csapat karakterisztikája. A portugáloknak nyilván ez volt az egyetlen esélyük a továbbjutásra, amit kis híján meg is szereztek, szóval abszolút megérdemlik a dicséretet, most nem volt szerencséjük, ennyi. Tördelték a játékot és kontrákra helyezték a hangsúlyt. Tuchel vezette német csapat elsősorban focizni akar majd, csak náluk meg is van az a fajta minőség - a Portoval szemben-, ami esélyt ad nekik, hogy ilyen szemlélettel jussanak tovább. Senkit ne tévesszen meg, hogy most évezredek után úgy néz ki a német csapat elveszti a neki kiírt bajnokságot és kezdenek kicsit el manchester untidesedni. Tuchel a Chelseavel már bebizonyította, hogy kupameccsekre, a legfontosabb színpadon képes kiemelkedő teljesítményt lerakni kvázi megcáfolni a bajnoki teljesítményt. Hétvégi vereségüknek köszönhetően 13 pont a hátrányuk, nekik egy sorozat maradt és az a Bajnokok Ligája, erre fognak maximálisan rákoncentrálni.

Az igazán érdekes a mi oldalunk. A mi játékunkra rá sem lehetett ismerni, egyik Porto elleni meccsen sem. Az odavágót még el lehet azzal intézni, hogy nem igazán feküdt nekünk a portugálok stílusa, meg az első mérkőzést kvázi túl óvatoskodtuk. A visszavágón viszont mikor meg kellett volna mutatni a csapat domináns mivoltát, akkor ezt nagyon nem sikerült. Nagy szerencsével sikerült így is továbbjutni, de a folytatásban majd azért meg fog mutatkozni, hogy egyfajta BL majré van a csapaton, amiért képtelenek azt a domináns futballt játszani, mint amit a bajnokságban pályára tudnak vinni vagy ez egyszeri, kellemetlen ellenfél, kellemetlen stílusa miatti görcsösség volt.

Ha sikerülne továbbjutni a Bayern ellen, akkor majd a City-Real párharc győztesével kell játszani, szóval a BL-ben könnyű meccsre idén már ne nagyon számítsunk, ami komoly terhet rak a csapatra, a bajnoki versenyfutás mellett.

Tulajdonképpen csináltak egy brutális és egy gyógy ágat:

A bajnokságban sem mondhatnánk, hogy igazán kedvező a sorsolásunk. A hátralévő tíz bajnokiból nekünk van még négy rangadónk (ebből három idegenben), míg a City, Pool párosnak csak 2-2. Szóval el lehetne puffogtatni, a szokásos közhelyt, hogy minden ellenfél ellen ugyan úgy meg kell szerezni a három pontot és a Premier League-ben nincs könnyű ellenfél, de ez a három csapat most eléggé kiemelkedik a mezőnyből, így azért a rangadókon szerzett pontok duplán számítanak majd. Mindhárom csapatnak még vannak nemzetközi kupaszereplései, Pool az egyik legfőbb esélyes az Európa Ligában, a Citynek még van FA kupa elődöntője is, szóval bőven le lesz terhelve mindhárom csapat.

Jól látható, hogy bár mindhárom csapat játszik majd a Brighton, Aston Villa kettőssel, elég egyértelmű kinek a legkönnyebb és nehezebb a sorsolása. A három bajnokesélyes csapat elég eltérő karakterisztikával rendelkezik, a Pool legjobb támadó csapat, mi a legjobb védekező, a City meg valahol a kettő között, mindkettőben jók, de egyikben sem kiemelkedők. A jó hír számunkra, hogy a korábban taglaltak szerint mi vagyunk a legjobb formában, a rossz, hogy a sorsolásunk nekünk a legnehezebb. Konyhanyelvre lefordítva elég egyszerű a helyzet, tudjuk-e tartani az utóbbi három hónapban mutatott játék színvonalát, illetve a többiek előre tudnak-e lépni a játék olyan aspektusában, amiben még nem elég jók.

City elleni találkozóra normál esetben is nagyon nehéz lenne tippelni, de válogatott szünet után még nehezebb. Ez egy komoly lehetőség, hogy előnyt szerezzünk magunknak a nehéz sorsolás ellenére, de még fontosabb, hogy tovább tudjuk vinni a válogatott szünet előtti lendületünket.

 

komment
premier league BL kommentfogó ITS ON whatever it takes trust the process

Ajánlott bejegyzések:

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása