Hajtás után megkésett, low budget és pesszimista beharang... mi kéne még? #bloggercsicskatripla

Aaron Ramsey aláírt a Juventushoz. Nagyjából három hónapig láthatjuk őt Arsenal mezben. Ha Emeryn múlik, az eddig látottak alapján bizton állítható, hogy bőven nem lesz kihajtva belőle minden egyes játékperc. Viszont épp az EL az egyetlen sorozat, ami maradt arra, hogy Ramsey még egy utolsó sarkazós kupagyőzelmet érő góllal búcsúzzon (de ezen a vonalon így a legjobb 32 környékén ne menjünk bele, ill. ld. még, a Papa bejelentése utáni a 22. évben megszerzett első nemzetközi kupánkba páros lábbal beleszálló madridi antibalett társulattal való afférünk). A Ramsey ügy nem egy beharang bekezdést kéne írni, hanem külön posztot érdemel, mert azt hiszem, sok mindenre rávilágít, ami mostanában félrement nálunk. Térjünk még vissza rá.

A fehéroroszországi ellenfelünkről egyébként különösen sok szót nem szeretnék, vagy még inkább tudok vesztegetni. A csoportkörben a MOL Vidi FC-vel voltak az utolsó körig meccsben a második helyért, a Chelsea Londonban egy Loftus-Cheek mesterhármassal lépte le őket. Egyébként a legrégebbi ágyús ma este a nagy BL menetelésünk krónikása, Alex Hleb lehet, némi szépséghiba, hogy a túloldalon, hisz sokadszorra is a BATE-ban vezet le. A megkésett posztírás nagy előnye, hogy a kezdőt is górcső alá lehet venni, hát íme.

hogy látható, Ramsey és Özil bölcsen pihentetve vannak a hétvégi FA kupa fordulóra, és kedvenc gabonink is a padon kezd Torreirával karöltve. Egyébként egyáltalán nem Mikiegér Kupa kezdő, Emery komolyan veszi a kelet-európai kiruccanást. A-MN és Iwobi ezúttal is kezdő, remélhetőleg ezúttal az őket ekéző „szurkolókat” is sikerül egy jó teljesítménnyel elnémítani. Azt gondolom, ha nem is tűnik ideálisnak, hogy ők jelen esetben alapemberek, de sem a sérülések, sem az edző olykor nehezen érthető koncepciója nem az ő hibájuk, és amúgy mindketten még nagyon fiatal játékosok.

Emery amúgy nemcsak a naptárunk miatt teheti megy, hogy viszonylagos A csapatot pakol fel a pályára, hanem amúgy se férne bele nagyon egy EL fiaskó. Viszont ott még meccsben vannak Sarriék, akik hasonló cipőben vannak ezzel a BL dologgal, mint mi, no meg ott van még a komplett Ibériai-félsziget "futottak még", hogy a Serie A csapatokat csak az EL tradícióik miatt ne említsem, mint olyanokat, akikkel komolyabban számolni kéne. Tehát nem épp egy sétagalopp első állomásán vagyunk, a hipotetikus trófealengetésig még 9 meccset kéne megfelelő eredménnyel lehúzni. Közben a PL-ben, ahol a bukik szerint a nagyobb az esélyünk a BL tikettre, Chelsea leolvadása persze kaján örömmel tölt el mindannyiunkat, egyben nekik sem rossz érzékenyítő tréning arra, hogy milyen az, ha 5-6 góllal kap ki egy csapat. Viszont így is van előttünk egy United, ami a március 9-i egymás elleni meccsünk előtt könnyen lehet, hogy – nyilatkozzon bármit is OGS arról, hogy mennyire nincs lefutva – nem fog azért mindent feltenni a hendikepes párizsi kalandra. A Sp?rs esetén pedig alighanem innentől kénytelen leszünk innentől hallgatni a drukkereiket, ahogy a 10 pontos különbségről énekelnek. Zsinórban harmadszorra maradhat el a Szt. Csirke nap.

Ha pedig az EL-ből is kihullunk, és a Wenger Cup se lesz meg, miközben a csapat legjobban fizetett játékosa és az edző között egyre inkább úgy tűnik, hogy a tisztán szakmai szempontokon túlmutató konfliktus van, könnyen lehet, hogy mire kirügyeznek a fák, újra edzőkérdés lesz Észak-Londonban...