Outelágazás

Restart

2020. június 16. - Zero_L

Mi volt eddig?

Kezdjünk egy kis visszatekintéssel, olyan régen láttuk játszani kedvenc csapatunkat, hogy talán érdemes kicsit feleleveníteni hol is állunk az új éra második rebuildjében. Az szezon első felét úgy érzem nem szükséges átbeszélni, aki katasztrófa turizmusra vágyik azoknak készült Trollséne kolléga előző posztja.

Arteta nem éppen ideális helyzetben vette át a csapatot (volt olyan pontja a bajnokságnak télen, ahol közelebb voltunk a kieséshez mint a top4 eléréséhez), de ahogy ez lenni szokott új edzővel ha nem is drasztikus változás ment végbe, de érezhető volt az edzői filozófia lecserélése. Mivel Emery komoly károkat okozott az itt töltött 1,5 éve alatt, így az edzőcsere az eredményesség javulásában nemigen tudott manifesztálódni. Bár az otthoni Chelsea elleni 2-1-re elveszített mérkőzés óta nem kaptunk ki a bajnokságban, rengeteg döntetlent játszottunk, amik között volt szerencsés és peches is, de kimondott domináns játékot kevésszer sikerült felmutatni. Az utóbbi 15 mérkőzés egyértelmű fénypontja a Manchester United elleni sima 2-0-ás hazai győzelem, de ettől eltekintve többnyire csakis szenvedős meccseink voltak. Negatív oldalról meg az Olympiacos elleni kiesést kell felhozni, amire nem sok mentsége lehet se a csapatnak se Artetanak. A két keret között akkora volt a tehetség különbség, hogy gólokkal kellett volna továbbmenni.

Szóval hétről hétre fizettük a tanulópénzt és a realitás az, hogy ezt tovább fogjuk folytatni az idény hátralévő részében, de ne szaladjunk ennyire előre.

 

Ha megnézzük az alap statisztikákat, akkor könnyű lenne mondani, hogy Arteta a védekezést legalább valamilyen szinten rendbe tette, de a teljes igazsághoz meg kell vizsgálni az úgynevezett advanced statokat is és azok már bőven árnyalják ezt az idilli képet. A védekezésünk tulajdonképpen nem lett sokkal jobb, ahogy azt a kapott gólok vagy a megnövekedett clean sheet számok sugallják. A valóság az, hogy meccsenkénti kapott xG-t 1,4-ről sikerült lefaragnunk 1,3-ra és a lövésenkénti xG-t nemhogy csökkenteni nem sikerült inkább egy kicsit nőt. Csak azért, hogy ezt kontextusba helyezzük, a City idei szezonban (BL-lel, mindennel együtt) átlagban kevesebb mint 0,7 xG-t engedélyez meccsenként és ez egy nem csúcsra járatott társaság. Tavalyi számaik még durvábbak, akkor az egész szezonban ez a szám 0,6 xG volt. Valahova ide kéne nekünk eljutni védekezésben, nem a köv meccsre vagy az év végére, hanem 2-3 év múlva.

Statokat jobban megnézve az látszik, hogy bár kevesebb lövést engedélyezünk a kapunkra és kevesebb a kaput eltaláló lövése van az ellenfeleknek, ezzel szemben viszont a helyzetek minőségét tekintve nem engedünk sokkal kevesebbet sem meccsenként sem lövésenként. A különbség leginkább abban jelentkezik, hogy ellenfeleink az utóbbi 15 meccsen a nagy helyzeteiket rendre kihagyták. Ezért fordulhat elő, hogy Arteta regnálása alatt öttel kevesebb gólt kaptunk, mint amit az xG modell alapján kapnunk kellett volna (más xG modellek alapján ez majdnem 8 gól). Ez rengeteg, ki kell jelenteni, hogy iszonyatosan nagy mázlink volt a kevés bekapott góllal.

Támadásaink vérszegénységét sajnos semmilyen alap statisztika nem tudta palástolni, de amúgy is leugrott a képernyőről, annyira nyilvánvaló volt a fogalmatlanságunk. Szinte minden statisztikai mutatóban alulmúltuk az Emery alatt mutatott - egyáltalán nem kiemelkedő- számait. Leginkább úgy írható körül a változás, hogy kevesebbet lövünk kapura, kevesebbszer is találjuk el az ellenfél kapuját, de a lövéseink nagyobb százalékban találnak kaput, mint a szezon első felében. A fő probléma, hogy a meccsenkénti xG-nk lecsökkent 1,55-ről 1,34-re. És míg a védőknél el lehet mondani, hogy minőség hián nem lehet igazán sokat várni, támadók terén ez a kifogás sem állná meg a helyét.

Pozitívumként viszont még ki kell emelni, hogy presszingben hatékonyabbak vagyunk és reménykedhetünk benne egy igazi alapozással ez a fejlődés még látványosabb lesz. 

Mindenki megnyugtatása végett azért leszögezném még véletlenül sem akarom megkérdőjelezni Emery kirúgásának jogosságát vagy a 3 hónapos főedzői szerepvállalása után a busz alá dobni Artetat. Egyszerűen csak rá akartam mutatni, hogy bár észlelhető változás, de ezek még mindig gyereklépések. Ennyi hónap kihagyás, felejtés után konkrétan engem is meglepett mennyire keveset fejlődtünk statisztikailag, többnek érződött csak képernyőre hagyatkozva. Ezért fontos tudatosítani magunkba, hogy ezeket az alap statisztikát (kapott/rúgott gól) mindig érdemes fenntartással kezelni.

Ez alatt a három hónapos kényszerszünet alatt az edzői stáb levonhatta az utóbbi 15 meccs tanuláságát. Nyilván nem lehet ezt a pihenőt egy szokásos nyári alapozásnak venni, de taktikailag, szerkezetileg fel lehetett készülni, ki lehetett találni alternatív megoldásokat. Már „csak” az lehet a kérdés, hogy edzés szinten milyen hamar lehet ezeket megtaníttatni illetve a gyakorlatban tényleg működni fognak-e. Egy biztos, ahogy eddig játszottunk az elmúlt 15 meccsen az nem folytatható tovább. Mind elől mind hátul komolyan kell javulni, ha bármilyen szinten komolyan gondoljuk a jövő évi Bajnokok Ligájában való szereplést.

Mi van most?

Rögtön a hátralévő sorsolásunk legnehezebb meccsével kezdünk, de ha jobban belegondolunk talán nem is olyan hatalmas probléma ez, mint ahogy az elsőre látszik. Artetanak ez egy kiemelt fontosságú mérkőzés lesz és bár a City (a Pool mellett) kiemelkedik a mezőnyből, egy ilyen hosszú szünet után sokkal nagyobb eséllyel lehet őket megfogni, mint 2-3-4 hét múlva, mikor már visszatértek volna a tényleges meccsrutinjukhoz. Veszíteni valónk biztosan nincs, hisz ezt a meccset már a sorsolás pillanatában be lehetett írni egy hatalmas nagy L betűnek.

Mindannyian tudjuk jól mit jelentenek a City elleni idegenbeli mérkőzések, nagyon unalmas már mindig visszaemlékezni erre, de sajnos amíg nem tudjuk megtörni ezt a rossz sorozatot ez mindig hivatkozási alap lesz.

5 years... still counting

Minden csapat számára jó hír, hogy a komolyabb sérültek is vissza tudnak térni a szezonhajrára. A mi esetünkben ez főként Torriera és Holding személyében fontos, de például Tierney is már hadra fogató lesz az első percektől kezdve update: állítólag első meccsen még Tierney nem lesz bevethető (sose higgy noname twitter értesüléseknek... és a Mikulás sem létezik). Chambers játékát idén már valószínűleg nem kockáztatják meg.

Túl vagyunk két felkészülési meccsen is, ahol felemás eredményekkel zártunk, de ez az előszezonbeli meccsekhez hasonlóan itt sem perdöntő a végeredmény. Számomra például kiábrándító volt a kapott góljainknak a körülménye, eladott labda, a védők csak néznek, várják a bíró sípszót stb. Lehet persze mondani, hogy még nem pörögtek fel a srácok, csak az a baj, ezeket éles meccsen is milliószor láttuk már. Pozitívum, hogy sokan kaptak játékperceket például Maitland-Niles a középpályán.

Fontos még megjegyezni, hogy a Premier League is elfogadta az öt csere szabályát. Természetesen a korábbihoz hasonlóan maximum három játékmegszakítással lehet majd ezeket kihasználni. Mivel sok már bizonyított fiatal vár a bevetésre és a játékpercekre, ezért ez egy nagyon jó lehetőség, hogy Arteta jobban forgassa a keretet, akár meccseken belül is.

Hatalmas elvárásokat még mindig felesleges táplálni a csapat iránt, titkon lehet bizakodni a meglepetésben. Jó lenne látni a folyamatosan fejlődés ha nem is meccsről meccsre , de legfőképpen azt, hogy nem azt játsszuk amit Arteta első 15 meccsén. 

Mi várható? 

A szezon hátralévő részét nagyban meg fogja határozni az első pár meccs eredménye. Ha ezek kedvezőtlen kimenetelűek lesznek, értsd maradunk a korábban látott nyögvenyelős játéknál és inkább csak döntetleneket gyűjtögető mintánál, akkor a bajnokikat egy az egyben tekinthetjük felkészülési mérkőzéseknek és minden erőnket az FA kupa megszerzésébe ölhetjük. Számunkra rossz hír, hogy riválisainkat sem fogja hátráltatni az európai kupaszereplés terhe, így a görögök elleni kiesés még jobban fog fájni. Viszont ha jól indítjuk a rajtot akkor én még reménykedem, hogy akár a top4(5?)-ben is tudunk végezni. Ehhez természetesen főleg a rangadókon kell extra teljesítményt nyújtanunk.

 

Minden csapat tiszta lappal kezdi az újraindítást, a csirkék visszakapták a támadóikat, Leicester a lejtmenetük kellős közepén (legutóbbi 5 bajnokiból 5 pont, a győzelem is csak egy kieső ellen) kapott egy hatalmas segítséget a bajnokság felfüggesztésével, Manchester United visszakaphatja legjobb játékosát Pogba-t, szóval fenekestül felfordulhat egy szempillantás alatt a mostani erőviszonyok. Nem lehet semmit előre jósolni. Véleményem szerint az fog igazán számítani, hogy melyik edzői stáb alkalmazkodott legjobban ehhez a furcsa helyzethez, ki tudta legtöbbet kihozni/fejleszteni a négy fal közé rekedt játékosokból/kat. Ilyen szempontból jól állhatunk, mert állítólag Arteta sokat foglalkozott a csapat tagjaival, videókat küldött nekik, elemezzék a meccseken a hibáikat stb, és láthatjuk pl Martinelli vagy Torreira mennyi kipattintotta magát a kényszerpihenő alatt.

 

A kevésbé biztató jel, hogy a játékunkban rengeteg aggasztó jelet lehetett észrevenni ezért, hatalmas változást kell bemutatnunk, ha komolyan gondoljuk akár a jövő évi BL indulást akár az egyetlen kupasorozat behúzását, amiben állva maradtunk. Ehhez szerencsére Artetanak minden eszköze meglesz. Már a kezdő kihirdetése is rengeteg érdekességet fog tartogatni. Szinte minden csapatrészben felelhetőek a kérdőjelek, akár szerkezeti akár a játékosok közötti erősorrendet illetően. A belső védőpáros képletébe bekerült Holding, így érdekes lesz megfigyelni, hogy helyet tud-e követelni magának az eddig használt Luiz-Mari/Mustafi páros helyén. Nálam mondani sem kell alap kezdő lenne, de nyilván én nem látom őket nap mint nap az edzéseken. Egy másik fontos kérdés a bal oldali védő személye. Tierney visszatér, de Saka bőven meggyőző volt ezen a poszton. Lesz váltás vagy marad minden a régiben, esetleg mindketten játszanak a baloldalon? A jövő szempontjából ezt is érdemes lenne kideríteni mennyire jól tudnak együtt játszatni. Középpályára is visszaérkezett egy fontos láncszem. Korábban főleg a Xhaka-Ceballos kkp duót erőltettük, amiben volt fantázia svájci belső védők közé visszalépésével és a spanyol kölcsönjátékos buildup képességeivel, de azért messze nem volt beton biztos. Az én szememben Torreira fix kezdő lenne és hozzá keresném meg a tökéletes párt. Most így vakon is az mondanám Xhaka helyére egy az egyben betenném, a labda kezelése neki is jól megy, bőven szerepet tud vállalni a támadásépítések megkezdésében, a védekező munkája meg köröket ver bárkire a csapatból. És akkor jön a számomra totális feketelyuk a támadósorunk. Nyílván nem igazságos 3 hónapos ittléte után rögtön Artetara ráhúzni a vizeslepedőt, de én el nem tudom képzelni, hogy egy Aubameyang-Lacazette-Özil-Pepé négyesből, hogyan lehet ennyire gyenge támadójátékot felvonultatni. Én azt is képes vagyok belátni, hogy ebből a négyesből többen ütik egymást, de akár két embert kiemelve megtámogatva olyan tehetségekkel mint Nelson/Martinelli vagy Willock, aki pl Ramseyhez hasonló szerepkörben (és nem tudásban!!!) játszhatna egy klasszikus irányító nélküli rendszerben.

Számomra ez a nagy kérdése a kényszerszünetnek: Sikerült-e egyáltalán kitalálni valamit, hogy a rendelkezésünkre álló tehetségben és minőségben is orr nehéz keretet a tudásához mérten ki tudjuk-e végre aknázni vagy marad a továbbra is a korábban látott a kilátástalan és kevésszer megvillanó támadójáték.

Én aláírom, hogy fontos a védekezés, amivel meg tudunk alapozni egy ha nem is top de stabil csapatot. Viszont szerintem végleg bebizonyosodott, hogy ezen a részen nagyon tehetséghiányban szenvedünk. A támadójátékban viszont minden adott, van klasszis gólfosó támadónk, sokoldalú de kevésbé produktív center, klasszis irányító, klasszikus szélső és a középpályán is bőven van variálási lehetőség még ha egy klasszikus mélységi irányító híján vagyunk. Ebből illene többet kihozni.

Az elkövetkező másfél hónapra nem csak az lesz a fontos kérdés Arteta fejében összeáll-e a tökéletes kezdő tizenegy, hanem melyik posztokon, személyekkel tud úgy rotálni, hogy a hatékonyság így is optimális maradjon. A fiatalok seggét az idény végén még jobban törni fogja a pad, hisz bizonyítottak eleget a szezon korábbi részében. A július végi befejezés meg kikényszeríti az edzőkből a folyamatos rotálást. Nekünk a jelenlegi ismereteink szerint kétszer lesz 5 napnál több időnk két meccs között. Egyszer, az utolsó forduló előtt, mert ott már nem lesz hétközi meccs, a másik ilyen alkalom az eddig egyetlen Fa kupa meccsünk dátuma, ami előtt lesz 5 napunk (szombat-csütörtök). Ezen kívül 3-4 naponta fogjuk folyamatosan játszani a mérkőzéseket, úgy hogy jelenleg egyetlen egy darab Fa kupa mérkőzés van a naptárakba beírva. Az a nagy csapat (mert négy van kupa negyedöntőjében), aki a döntőig megy annak lehet folyamatosan majd 3 naponta kell játszania a hátralévő mérkőzéseit. Személy szerint érzek egy kis versenyelőnyt, hogy a padon olyan játékosokat vethetünk be mint Martinelli, Nketiah, Nelson, Willock, Guendouzi, Saka/Tierney, de amíg nincs egy egységes támadórendszerünk/játékunk, túl sokat nem ér a papíron széles pad. Az ilyen sűrű menetrend olyan csapatoknak kedvez, akiknek már van stabil alapjátéka, sajnos mi nem ilyenek vagyunk illetve az alapjátékunk az pont erre a 8-9. helyre elég.

A hosszabb jövőképet tekintve viszont először arra kell választ kapnunk Arteta megérett-e egy top(nak vélt) csapat edzői posztjára vagy neki ez még túl nagy feladat. Erre az elkövetkezendő kettő maximum három évben választ kell kapnunk. Ennél még fontosabb kérdés, hogy az elmúlt évben bekövetkezett vezetőségi változások milyen kihatással lesznek a csapat teljesítményére (szerződések hosszabbítása/menedzselése, játékos igazolások stb). Ha Artetaról beigazolódik, hogy tényleg ő a jövő generáció egyik nagy koponyája, akkor a hosszútávú sikerességünk azon fog múlni, tudja-e /kell-e kompenzálni a vezetőség szakmai hiányosságait.

Jelen pillanatban viszont csak a Cityre kell koncentrálnunk és bármennyire nem rózsás a helyzetünk a kezdő sípszót mégis úgy várjuk, mint pedofil a kicsöngetést.

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása