The Dagadt strikes again!

Kiokosító linkek, ha még mindig fingod sincs, hogy mégis ki a búbánat az a Mosolygós Kisfiú:
I. derbi
II. derbi

+ melegen ajánlott 2019/2020-as Brighton feltérképező gigaposzt, amiben tényleg minden benne van Graham Potterről

Mi történt májusban?

Totális megsemmisülés. 66 ponttal a zsebünkben úgy mentünk neki az utolsó előtti fordulónak, hogy amennyiben nyerünk, akkor a zárófordulóra ismét a saját kezünkben tudhatjuk a sorsunkat a Top4 elérése kapcsán. Azon sem kellett izgulni, hogy a kiesés elleni harcban érdekelt Brighton majd mennyire fel lesz pörögve a meccsre, ugyanis ugyanabban a fordulóban, a meccset megelőző napon biztossá vált, hogy a Brighton akkor is bentmarad az élvonalban ha az utolsó két körben egyetlen pontot sem szerez. 

A tavaszi bajnoki formánk persze ettől függetlenül bőven óvatosságra intett, de aki látta a Hughton-féle Brighton utolsó félszezonját, az a reménytelen fosfaragás még Emerynél is magasabb fokú művészetének lehetett szemtanúja. (A baszk geci jól jegyzetelt, ugyanis az idei őszi Arsenal szarságban utcahosszal veri/verte a tavaszi Brightont.)

Kedvenc brightoni játékosom, Iráni nép gólfosó gyermeke (2018 nyara óta még mindig nem sikerült meglőnie az elsőt) összehoz nekünk egy tizit, ami mellesleg full kamu volt, de hát ajándék lónak ne nézd a fogát, ők már úgysem esnek ki, nekünk meg kell az a BL-spot.

1-0 ide, innen akkor sima gála, kiütés...

Várjunk csak! Vagy mégsem? A Crystal Palace elleni összehozott tizis duplázás után, újabb fájdalmasan ostoba hiba Xhakától... March =/= Robben befelé húzva nem a kapuba, hanem a vele szemközti tribünre bassza a labdát, pláne az alapvonalról.

Egál.

És a vége. Sok kicsi sokra megy, avagy hiába lövöldöztünk vaktába, a nagyobb helyzetek a Brighton előtt adódtak. Ránk nézve volt hízelgő az X.

Túl szép volt, hogy igaz legyen. Két szék közül a pad alá klasszikus esete.

A Fradisták mellett nekünk is az EL-re lett jegyünk...

Emerynek pedig kicsit megkésve, de végül meghosszabbítva egészen hazáig, ahhoz a baszk jó kurva anyjához...

Mi várható ma este?

Hát az eddig látottak alapján sok jó nem igazán... A Brighton új edzője, bizonyos Graham Potter, aki 2018. február 22-én rászabta a Papusra az utolsó európai kupás hazai zakóját, mégpedig a jó nevű Östersund csapatával, akikkel ha nem játszottunk volna korábban, akár még azt is hihetnénk, hogy valami jó hangzású Lidl márka.

Úgy is lett. Pottergoat Pochettino koprsójához is hozzájárult három méretes szeggel.

Kizárólag a tabellát nézve, minimális az eltérés Potter és Hughton őszi Brightonjához képest, mutatott játék alapján viszont össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Pontvesztéseik zöme csúcsra járatott önsorsrontás, ostoba piros lapokkal, illetve még az új edző rendszeréhez való alkalmazkodásból fakadó olykor becsúszó dedós egyéni hibákból. Vontatott magyarázás helyett viszont inkább álljon itt a Tifo remek videója.

A Vámpírra nézve kurva ciki, de ami a videóban említésre kerül, annak bizony hétről-hétre egyre kiforrottabb látszata van a pályán is, este pedig mindezt a saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk.

Tippelést hanyagolnám, de eddig általában az a csapat nézett ki jobban a Mosolygós derbiken, aki szarabb formában és reménytelenebb játékkal érkezett meg a meccsre. Ezek most egyértelműen mi vagyunk, úgyhogy egy kalappal Freddienek, aki anno az U23 kispadján szintén a Brighton ellen debütált hazai pályán. Az a meccs 1-1re végződött, a vendégek gólját pedig éppen az az idén berobbanó Aaron Connolly szerezte, aki 2 hónapja cafatokra szedte a Spurst... A dagadt legyen velünk!